A gyomorsav túltengése, ártalmai, haszna

Írta: nocske 544 views0

A gyomorsav éjszaka termelődik gyomorfalunkban, ott elraktározódik, hogy aztán napközben igény szerint elválasztódjon. Ez a roppant maró hatású sav felel elfogyasztott ételeink megemésztéséért így aztán jelenléte elengedhetetlen az egészséges emésztés szempontjából.

Szervezetünk savtermelése általában a kereslet-kínálat elv alapján működik, de előfordul, hogy egy-egy betegség hatására, gyógyszerkúra idején, vagy ha sokat stresszelünk ez az egyensúly felborul, savtúltengés alakul ki.

A savtúltengés:

Ha túl sok sav szabadul fel, gyomrunk égni kezd. Gyomrunk nyílása, a gyomorszáj egy szorosan záródó, erős izomgyűrű. Ez az izom gondoskodik arról, hogy a maró sav és gyomortartalmunk ne juthasson vissza a nyelőcsövünkbe. Tartós savtúltengés hatására ez a záróizom meggyengül, a gyomorsav emésztés alatt álló ételdarabkák társaságában visszajut a nyelőcsőbe, vagy akár a szájüregünkbe is. Ez az úgynevezett reflux.

Ezért ártalmas:

Az égő érzés valamint savas felbüfögés általában az étkezést követő 2 órában jelentkezik. Ha rendszeresen tapasztaljuk ezt a kellemetlen tünet együttest, forduljunk orvoshoz!
A sűrűn visszabüfögött gyomorsav kimarhatja nyelőcsövünket, krónikus nyelőcsőgyulladást, extrém esetben nyelőcsőrákot okozhat. Szájüregünkbe jutva károsítja a fogzománcot, és fogaink romlani kezdenek.

Gyomrunkat egy speciális, 4 naponta megújuló hártya védi a termelt sav maró hatása ellen. Savtúltengés esetén azonban ez a hártya is sérülhet, ennek következménye pedig a gyomornyálkahártya-gyulladás. Kezeletlenül ebből alakul ki azután a gyomorfekély illetve a gyomorrák.

Ha érintettekké válunk, ne habozzunk, irány a gasztroenterológia! Kisebb étrendváltással, gyomorsavlekötő gyógyszerek alkalmazásával újra tünetmentesen élvezhetjük az életet!

Mi a véleményed?

Your email address will not be published.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>