Új év, új kihívás, új élet! A felnőttkor küszöbét éppen csak hivatalosan átlépő ózdi lány, Birta Brigitta (23 éves) érettségi után Budapestre jött, látott és győzött. Január elsejétől az alig egy éve végzett főiskolás lány a megújult cosmopolitan.hu egyik – egyenlőre próbaidős – szerkesztője. Tovább…

A legjobb kiút a végnélküli háborúkból? A hadurak „béke” monopóliumának megtörése, a külpolitikai döntéshozatal megnyitása a békéért eddig láthatatlanul, a kulisszák mögött munkálkodó nők előtt. Tovább…

Bizonytalan időket élünk. Globális pénzügyi összeomlás, szemvillanásnyi idő alatt tovatűnő szakmák és iparágak, feltörekvő piacok, politikai zavargások, az információs korszak expressz gyorsaságú változásai mind-mind azt jelzik és vetítik előre, hogy mindaz, amit ma magától értetődőnek tekintünk holnapra már teljesen  a múlté lehet. Tovább…

Tekinthetjük ideálnak, hogy párunk legyen az a személy életünkben, aki valamennyi testi-lelki-szellemi szükségletünket kielégíti. A nagy ő legyen szép és okos, erős és gyengéd, ellenállhatatlan alfa hím és született demokrata, megbízható családfenntartó és anyaszívű apa, tüzes szerető és bölcs jóbarát. De nem ró mindez rettenetesen nagy terhet egyetlen  személyre? És hogy ha rá is lelünk álmaink hercegére, akkor elképzelhető, hogy ő mindezt folyamatosan, fennakadás nélkül évtizedeken át nyújtani is tudja majd? Tovább…

Venni vagy bérelni? Ez ma a nagy kérdés. A kormány közeljövőben életbelépő adósmentő intézkedései sokakat megmenthetnek a kilakoltatástól, ám a válság kapcsán óhatatlanul felvetődik a kérdés: van-e jövője a saját otthonnak? Tovább…

Lehet-e a fukusimai atomerőmű  katasztrófájánál drámaibb, fájdalmasabb figyelmeztetés, hogy  a természet leigázásában végképp túlfeszítettük a húrt? Talán ideje, hogy újragondoljuk, hogyan bánunk otthonunkkal, a Földdel – mielőtt még túl késő lenne. Tovább…

Az Európai Női Lobbi 8 olyan témát jelölt meg, amelyekkel kapcsolatban előremutató döntéseket vár a 2011. januártól júniusig az Európai Unió elnöki tisztét betöltő magyar kormánytól, az európai nők helyzetének javítására és a nemek közötti társadalmi egyenlőség megvalósulásának elősegítésére.

Az Európai Női Lobbi (EWL), amely több mint 2500 tagszervezetével a legnagyobb nőszervezetekből álló szövetség az EU-ban, szólította fel a Magyar Elnökséget, hogy folytassa a korábbi Elnökségek úttörő szerepét a női jogok Európában való érvényesítése terén, és különösképpen biztosítsa az előrehaladást a napirenden lévő, a társadalmi nemekkel összefüggő kérdésekre vonatkozó jogszabály-tervezetek elfogadását illetően, valamint gondoskodjon arról, hogy a nők jogainak és a nemek társadalmi egyenlőségének szempontjai maradéktalanul beépüljenek az európai társadalom- és gazdaságpolitikai rendelkezésekbe.

Az EWL 2010 december 10.-én, az emberi jogok világnapján hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, mit tart prioritásnak, a nőjogok és nemek egyenlősége terén a magyar EU elnökség ideje alatt. Minden EU elnöklő ország kap ilyen listát az EWL-től, melyet tagszervezeteikkel egyeztetve állítanak össze. Az Európai Női Lobbi nyilatkozatában azt a  reményét is kifejezte, hogy a Magyar Elnökség haladó és ambiciózus vezetői szerepet lát majd el az Európai Unió Tanácsában, annak a nők emberi jogaihoz kapcsolódó közpolitikai és jogalkotási feladatai terén, különösképpen a nők elleni férfierőszak elleni küzdelmet és a nők szexuális és reproduktív jogainak biztosítását illetően.

Az ernyőszervezetként működő Európai Női Lobbiban Magyarországot képviselő  Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, ismertebb nevén “Női Érdek” 2003. október 3-án alakult. A Női Érdek hosszú távú célkitűzése, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőséghez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége tekintetében. A szövetség igyekszik a nők szociális helyzetét, életesélyét és életminőségét a maga eszközeivel javítani, fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a nemzetközi egyezmények Magyarországon is betartsák, az EU-s normákat itthon is elfogadják. A szövetség a napi gyakorlatában a jogalkotás különböző szintjeihez kapcsolódva arra törekszik, hogy a nők élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén, a magán- és a közszférában egyaránt, a törvényhozástól a törvények megvalósításáig terjedően.

Juhász Borbála, a Női Érdek alelnöke

A szervezet egész működésének alapja  pontosan a társadalmi nemekben való gondolkodás. Egyébként ez az alapja az Európai Unió nőpolitikájának is. “Ez az a bizonyos sokat emlegetett gender mainstreaming, ami a nemek egyenlőségének a stratégiai politikája” – magyarázza Juhász Borbála, a Női Érdek munkatársa. “A lényege az, hogy a kormányzás minden szintjén megjelenjen az, hogy odafigyeljenek a nők csoportjára külön és a férfiak csoportjára külön”. Hogy minden döntést értékeljenek mielőtt azt meghoznák, vizsgálva hogy az milyen hatással lesz a nőkre és a férfiakra. “Például a költségvetést eszerint nézzék meg, készüljenek hatástanulmányok, amikor valami már megtörtént, és utólag is értékeljék, hogy ennek vagy annak az intézkedésnek, mondjuk a bölcsődék bezárásának vagy új bölcsödék nyitásának milyen hatása volt a nőkre meg a férfiakra”- hangsúlyozza a Női Érdek munkatársa.

Az Európai Női Lobbi érdekképviseleti tagszervezeteként a Női Érdek kétfelé is lobbizik. Egyrészt lobbizik az EU felé, az Európai Parlamentben ülő magyar képviselők felé,  a másik irányú pedig a hazai lobbizás. “Ha például a EWL úgy látja, hogy valami olyanról vitáznak az Európai Parlamentben, ami érinti a nőket, akkor modell lobbi levelet készítenek, ezt kiküldik a tagszervezeteknek, azt mi lefordítjuk magyarra és személyesen elküldjük mint Női Érdek az európai magyar parlamenti képviselőknek” – magyarázza Juhász Borbála. “Az EWL és a magyar tagszervezetek közt intenzív információáramlás működik. “Ez jelentős kihívás számunkra, hiszen valamennyien önkéntesként, s jórészt erőforrások nélkül dolgozunk.”

A Női Érdek úgy látja, hogy a döntéshozók majd minden nőket érintő kérdésben a nők feje felett döntenek. Igen kevés olyan döntéshozó van, aki tudja, hogyan lehetne a női érdekeket képviselni.  “Hány olyan döntéshozó van, aki ama bizonyos nemek szerinti szemüveget fel tudja tenni? – teszi fel a kérdést Juhász Borbála. “És tényleg ha ránéz mondjuk egy útépítési pályázatra, vagy egy nemzeti fejlesztési tervre, amelyek hosszútávú tervek, vagy  bármilyen gazdasági, politikai koncepcióra, akkor azt végiggondolja, hogy ennek milyen következménye lesz a nőkre nézve. Akkor lesz változás, amikor ez a szemlélet valamennyire elterjed a politikusokban, és a döntéshozókban”.

A Magyar Elnökség időközben megkezdte munkáját a Nemek közötti Egyenlőség Európai Paktumának a továbbfejlesztésén. Az Európa 2020 stratégiához igazított dokumentumtervezetet egy magas szintű szakmai csoport budapesti ülésén mutatták be. Vizsgálták azt is, miként hat a válság a nemek közötti egyenlőségre. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Paktumában a tagállamok a legmagasabb politikai szinten vállalták a nemek közti egyenlőség megteremtését. A magyar elnökség céljai között szerepel a 2006-ban elfogadott egyezmény megújítása, hogy az igazodjon az Európa 2020 stratégiához, illetve a Bizottság e területre vonatkozó stratégiájához. Az elnökség tervei szerint az Európai Unió foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős minisztereinek március 7-i tanácsi ülésén is napirendre kerül a kérdés. A magyar elnökség nem titkolt törekvése az, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tavaszi ülése jóváhagyja a nyilatkozatot, és így kerüljön a legmagasabb szintre a téma az EU belül.

Béres Zsuzsa

Ötven évvel ezelőtt még jóval kevesebben utazhattunk, jóval szerényebb lehetőségünk volt rá, hogy körülnézzünk széles e világban. Nemigen volt más választásunk mint  közvetlen szomszédságunkban – a házban, faluban, városban – keresni “az igazit”. Akkoriban – a fogamzásgátlók kora előtt – egy futó éjszakai összebújásnak komoly  következményei lehettek: társadalmi kiközösítés, bújkálva szülés otthonunktól távol, avagy ripsz-ropsz összeházasodás, holtomiglan-holtodiglanra ítélve a párt. Azok voltak a régi, tán nem-is-oly-szép idők. Tovább…

Gönczi Petra (19 éves), a Budapesti Corvinus Egyetem politológia-, az ELTE BTK kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója, a Mathias Corvinus Collegium média szakirányos tanulója,  publikált szerző, irodalmi pályázatok kitüntetettje, blogger, egyesületi aktivista és leendő kávéház tulajdonos, s nem mellesleg a MiNők.hu újságíró gyakornoka Béres Zsuzsának mesél arról, hogyan keresi helyét a világban. Tovább…

Magyar női civilszervezeteket bemutató sorozatunk nyitányaként a UN WOMEN, az ENSZ női esélyegyenlőségért felelős szervezetének magyar nemzeti bizottsága tevékenységét mutatjuk be olvasóinknak. A világszervezetet maga mögött tudó magyar női nonprofit egyesület új színnel gazdagítja honi női civilszervezeteink sokszínű palettáját. Tevékenysége a globális és a lokális cselekvés izgalmas elegye.

Dobrev Klára, az UN Women Magyarország elnöke

A magyarországi UN Women kezdettől fogva arra törekszik, hogy azt a nemzetközi hátteret, támogatást és tudást, mellyel egy ENSZ szervezet helyi képviselete rendelkezik, segítségként, támogatásként hazai civilszervezetek számára átadja. A UN Women magyar tagsága a szervezetet a színes magyar civil, különösen a női civil világ kiegészítőjének tekinti. Az ő munkájukat kívánja partnerként segíteni, legyen szó az egyenlő munkáért egyenlő bérről, a női kvótáról, a nők elleni erőszakról. „Ha itthon egy picit hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a nőkérdés a központba kerüljön, akkor abban is tudunk segíteni, hogy az ENSZ globális politikáját is tudjuk máshol támogatni magyar eszközökkel. Amíg Magyarországon ez nem fontos, nem tudjuk elmagyarázni miért fontos Boszniában, Szudánban és bárhol máshol. Először itthon kell a fontosságát megérteni” – hangsúlyozza Dobrev Klára, a magyarországi UN Women elnöke.

Az UN WOMEN (eredetileg UNIFEM) Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület független, non-profit szervezetként 2009 januárban került bejegyzésre a United Nations Development Fund for Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága egyikeként. A UN Women, az ENSZ női jogokkal, esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezete, 2011-ben indult el, négy korábbi, hasonló profilú ENSZ-szervezet, köztük az UNIFEM összevonását követően.

A magyarországi UN WOMEN a világszervezet stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját misszióját. Elsősorban szemléletformáló feladata van, segíti a hazai esélyegyenlőség-tudatos gondolkodást. Másodsorban technikai és anyagi támogatást nyújt a UN WOMEN tevékenységéhez a fejlődő országokban. Emellett nemzetközi társadalmi és tudományos tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi kezdeményezésekkel, szemléletformálással segíti a magyar közvélemény alakulását.

A magyar nemzeti bizottság az ENSZ által vállalt missziót Magyarországon tudatosítja és viszi tovább, azaz kettős szerepe van. Az ENSZ programjai világszerte óriási problémák kezelésében vállalnak szerepet, a nők megcsonkításától kezdve a nemi erőszakon át, a háborús konfliktusokig. Ezek mellett honi problémáink látszólag eltörpülhetnek. Ám annak érdekében hogy másokon segíthessünk, magunkon is segítenünk kell. És fordítva: ha másokon segítünk, akkor magunkon is segítünk. „Éppen ezért az UN Women Magyarországnak nemcsak az a küldetése, hogy segítsen a világ rászorulóin, hanem az is hogy felnyissa a magyar nők, férfiak szemét, hogy bizony az esélyegyenlőség, a nők témájában Magyarországon is van még mit tenni.” – mutat rá Dobrev Klára.

A magyar nemzeti bizottság eddigi tevékenysége értelemszerűen tükrözi a nemzetközi program prioritásait. A nők elleni erőszak kérdése a UN Women egyik legfontosabb programja, a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt. Ezzel összhangban a magyarországi UN Women partnere, társa volt már eddig is a NaNÉ-nak, a Női Érdeknek és más közreműködő szervezeteknek, és saját eszközeivel próbálta segíteni az ő munkájukat. Koncertet szerveztek, aláírást gyűjtöttek a nők elleni erőszak érdekében, illetve az AVON támogatásával egy anyaotthonban indítottak el egy  – Jaksity Kata műsorvezető által kidolgozott – mintaprojektet kifejezetten olyan nők számára, akik vagy bántalmazottak, vagy nehéz élethelyzetben vannak.

Nők elleni erőszak koncert

2010 novemberében indult a Művészetekkel a magabiztosságért és önérvényesítésért elnevezésű képzés a Családok Átmeneti Otthonában elő, hátrányos helyzetű nők részére. E program alapgondolata, hogy nem pusztán a külső körülményeket kell megváltoztatni, hanem önbizalmat is kell adni ezeknek  a lányoknak, asszonyoknak, különben ismét ugyanabba a helyzetbe fognak visszakerülni. Önbizalomnövelő, magatartási mintákat közvetítő, a személyiséget erősítő programokra is szükségük van ezeknek a nőknek.

Egy másik kiemelt program az un. Gender budgeting, aminek igen nehéz magyar megfelelőt találni, tán „nemekre érzékeny költségvetésnek” fordíthatnánk. E kísérleti projekt keretén belül a kutatók három különböző nagyságú település költségvetését vizsgálták meg olyan szempontból, hogy egyes kulturális és sportra fordított kiadások felhasználása terén milyen nemenkénti eltérések mutatkoznak az igénybevevők között. Ez egy teljesen újszerű kezdeményezés Magyarországon, hiszen ez a szemlélet, egyáltalán a kérdés feltevése teljesen idegen a magyar gondolkodástól.

A magyarországi UN Women tudatébresztő, érzékenyítő programokat is indít egy-egy fontos női témában. Ezek célja felkelteni az érdeklődést filmvetítésekkel, beszélgetőklubok, klubhálózatok, más civil szervezetek bevonásával. A családon belüli munkamegosztás szerepére hívta fel a figyelmet például egy, a Jól-Lét Alapítvánnyal közösen szervezett Legyen Apa a család része! program. A magyar nemzeti bizottság 2011-ben a társadalmi média csatornáival is bővíti kommunikációs palettáját: januárban indult Nemek Arca című blogja és Facebook oldala.

Az UN WOMEN magyar nemzeti bizottsága alapvető fontosságúnak tartja a gyereket vállaló nők munkalehetőségeinek bővítését és ezzel párhuzamosan a férfiak jobb bevonását a családi munkamegosztásba. „A kettő egymás nélkül nem képzelhető el. Szerintünk ez az, ami maga után húz már mindent. Maga után húzza a magabiztos nőt, akit már nem lehet erőszakkal elnyomni a családon belül, és csökken a családon belüli erőszak. Maga után húzza a bérek kiegyenlítődését, hiszen nagyjából egyforma teher hárul nőkre és férfiakra otthon és a munkahelyen. Maga után hozza azt, hogy ha egyenrangú partner vagyok a munkában és a családban, akkor egyenrangú partnerré válok a politikában is, és akkor onnantól kezdve nagyon sok minden változik” – hangsúlyozza Dobrev Klára.

Béres Zsuzsa