Mai rohanó világunkban úgy tűnik, egyre kevesebb mindenre elég a nap 24 órája. Pihenésre, kikapcsolódásra alig jut idő, de sokszor még kötelező feladatainkat is alig tudjuk elvégezni. A folyamatos pörgés, a „mókuskerékben való tekerés” különösen a vállalkozókat, cégvezetőket sújtja, de nem ritka a felső-és középvezetők körében sem. Tovább…

A Munka Törvénykönyve 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anya és az apa is igénybe veheti a pótszabadságot, nem csak az egyikük – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójából. Tovább…

Bizonytalan időket élünk. Globális pénzügyi összeomlás, szemvillanásnyi idő alatt tovatűnő szakmák és iparágak, feltörekvő piacok, politikai zavargások, az információs korszak expressz gyorsaságú változásai mind-mind azt jelzik és vetítik előre, hogy mindaz, amit ma magától értetődőnek tekintünk holnapra már teljesen  a múlté lehet. Tovább…

A new yorki székhelyű befektetési bank, a Morgan Stanley hazai leányvállalata Magyarországon élenjár a nők munkahelyi esélyegyenlőségének támogatásában. A 2010-ben indult, az Amerikai Kereskedelmi Kamara égisze alatt megrendezett Női Kíválósági Díj alapítója és támogatója is. Tovább…

Egy munkahelyi egészségfejlesztési terv célja, hogy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberek dolgozzanak egy empatikus légkörű, korszerű munkahelyen. A megfelelő fizikális állapot, mentális és lelki kiegyensúlyozottság eredményeként már rövidtávon elkerülhető a tartós stressz, így csökkenhet a pszichoszomatikus megbetegedések száma. A lehetséges lépésekről dr. Sztancsik Ilona, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa beszélt. Tovább…

Pályázatot hirdet a Telenor Magyarország Zrt. és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány olyan vállalkozónők számára, akik úgy gondolják, hogy életük és vállalkozásuk tanulságos lehet más nők számára is. Tovább…

A dolgozók több mint egynegyedét otthon is foglalkoztatják a munkahelyi gondok. Főképpen a vezető beosztásban lévőkre és a vállalkozókra jellemző, hogy nem igazán tudják lezárni munkanapjukat cégüknél, benti tevékenységüket hazatérve is folytatják. A munkavállalók egyötöde nem hagyja otthon magánéleti problémáit, azokat kollégáival is megosztja. A családi történéseket sokkal inkább a nők, mint a férfiak szokták megbeszélni munkahelyükön – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából. Tovább…

Női identitás Európában Szent Erzsébet útján címmel rendeztek hétvégén nemzetközi konferenciát Sárospatakon, magyar és európai politikus meghívottakkal és civil szervezetek vezetőivel. A rendezvény célja a női közéleti jelenlét, a női esélyegyenlőség fontosságára való figyelem felkeltése volt. A résztvevők 12 pontban fogalmazták meg a női identitás jelentését, ill. a női  esélyegyenlőség alapelveit. Tovább…

Magyar női civilszervezeteket bemutató sorozatunk nyitányaként a UN WOMEN, az ENSZ női esélyegyenlőségért felelős szervezetének magyar nemzeti bizottsága tevékenységét mutatjuk be olvasóinknak. A világszervezetet maga mögött tudó magyar női nonprofit egyesület új színnel gazdagítja honi női civilszervezeteink sokszínű palettáját. Tevékenysége a globális és a lokális cselekvés izgalmas elegye.

Dobrev Klára, az UN Women Magyarország elnöke

A magyarországi UN Women kezdettől fogva arra törekszik, hogy azt a nemzetközi hátteret, támogatást és tudást, mellyel egy ENSZ szervezet helyi képviselete rendelkezik, segítségként, támogatásként hazai civilszervezetek számára átadja. A UN Women magyar tagsága a szervezetet a színes magyar civil, különösen a női civil világ kiegészítőjének tekinti. Az ő munkájukat kívánja partnerként segíteni, legyen szó az egyenlő munkáért egyenlő bérről, a női kvótáról, a nők elleni erőszakról. „Ha itthon egy picit hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a nőkérdés a központba kerüljön, akkor abban is tudunk segíteni, hogy az ENSZ globális politikáját is tudjuk máshol támogatni magyar eszközökkel. Amíg Magyarországon ez nem fontos, nem tudjuk elmagyarázni miért fontos Boszniában, Szudánban és bárhol máshol. Először itthon kell a fontosságát megérteni” – hangsúlyozza Dobrev Klára, a magyarországi UN Women elnöke.

Az UN WOMEN (eredetileg UNIFEM) Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület független, non-profit szervezetként 2009 januárban került bejegyzésre a United Nations Development Fund for Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága egyikeként. A UN Women, az ENSZ női jogokkal, esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezete, 2011-ben indult el, négy korábbi, hasonló profilú ENSZ-szervezet, köztük az UNIFEM összevonását követően.

A magyarországi UN WOMEN a világszervezet stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját misszióját. Elsősorban szemléletformáló feladata van, segíti a hazai esélyegyenlőség-tudatos gondolkodást. Másodsorban technikai és anyagi támogatást nyújt a UN WOMEN tevékenységéhez a fejlődő országokban. Emellett nemzetközi társadalmi és tudományos tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi kezdeményezésekkel, szemléletformálással segíti a magyar közvélemény alakulását.

A magyar nemzeti bizottság az ENSZ által vállalt missziót Magyarországon tudatosítja és viszi tovább, azaz kettős szerepe van. Az ENSZ programjai világszerte óriási problémák kezelésében vállalnak szerepet, a nők megcsonkításától kezdve a nemi erőszakon át, a háborús konfliktusokig. Ezek mellett honi problémáink látszólag eltörpülhetnek. Ám annak érdekében hogy másokon segíthessünk, magunkon is segítenünk kell. És fordítva: ha másokon segítünk, akkor magunkon is segítünk. „Éppen ezért az UN Women Magyarországnak nemcsak az a küldetése, hogy segítsen a világ rászorulóin, hanem az is hogy felnyissa a magyar nők, férfiak szemét, hogy bizony az esélyegyenlőség, a nők témájában Magyarországon is van még mit tenni.” – mutat rá Dobrev Klára.

A magyar nemzeti bizottság eddigi tevékenysége értelemszerűen tükrözi a nemzetközi program prioritásait. A nők elleni erőszak kérdése a UN Women egyik legfontosabb programja, a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt. Ezzel összhangban a magyarországi UN Women partnere, társa volt már eddig is a NaNÉ-nak, a Női Érdeknek és más közreműködő szervezeteknek, és saját eszközeivel próbálta segíteni az ő munkájukat. Koncertet szerveztek, aláírást gyűjtöttek a nők elleni erőszak érdekében, illetve az AVON támogatásával egy anyaotthonban indítottak el egy  – Jaksity Kata műsorvezető által kidolgozott – mintaprojektet kifejezetten olyan nők számára, akik vagy bántalmazottak, vagy nehéz élethelyzetben vannak.

Nők elleni erőszak koncert

2010 novemberében indult a Művészetekkel a magabiztosságért és önérvényesítésért elnevezésű képzés a Családok Átmeneti Otthonában elő, hátrányos helyzetű nők részére. E program alapgondolata, hogy nem pusztán a külső körülményeket kell megváltoztatni, hanem önbizalmat is kell adni ezeknek  a lányoknak, asszonyoknak, különben ismét ugyanabba a helyzetbe fognak visszakerülni. Önbizalomnövelő, magatartási mintákat közvetítő, a személyiséget erősítő programokra is szükségük van ezeknek a nőknek.

Egy másik kiemelt program az un. Gender budgeting, aminek igen nehéz magyar megfelelőt találni, tán „nemekre érzékeny költségvetésnek” fordíthatnánk. E kísérleti projekt keretén belül a kutatók három különböző nagyságú település költségvetését vizsgálták meg olyan szempontból, hogy egyes kulturális és sportra fordított kiadások felhasználása terén milyen nemenkénti eltérések mutatkoznak az igénybevevők között. Ez egy teljesen újszerű kezdeményezés Magyarországon, hiszen ez a szemlélet, egyáltalán a kérdés feltevése teljesen idegen a magyar gondolkodástól.

A magyarországi UN Women tudatébresztő, érzékenyítő programokat is indít egy-egy fontos női témában. Ezek célja felkelteni az érdeklődést filmvetítésekkel, beszélgetőklubok, klubhálózatok, más civil szervezetek bevonásával. A családon belüli munkamegosztás szerepére hívta fel a figyelmet például egy, a Jól-Lét Alapítvánnyal közösen szervezett Legyen Apa a család része! program. A magyar nemzeti bizottság 2011-ben a társadalmi média csatornáival is bővíti kommunikációs palettáját: januárban indult Nemek Arca című blogja és Facebook oldala.

Az UN WOMEN magyar nemzeti bizottsága alapvető fontosságúnak tartja a gyereket vállaló nők munkalehetőségeinek bővítését és ezzel párhuzamosan a férfiak jobb bevonását a családi munkamegosztásba. „A kettő egymás nélkül nem képzelhető el. Szerintünk ez az, ami maga után húz már mindent. Maga után húzza a magabiztos nőt, akit már nem lehet erőszakkal elnyomni a családon belül, és csökken a családon belüli erőszak. Maga után húzza a bérek kiegyenlítődését, hiszen nagyjából egyforma teher hárul nőkre és férfiakra otthon és a munkahelyen. Maga után hozza azt, hogy ha egyenrangú partner vagyok a munkában és a családban, akkor egyenrangú partnerré válok a politikában is, és akkor onnantól kezdve nagyon sok minden változik” – hangsúlyozza Dobrev Klára.

Béres Zsuzsa

Béres Zsuzsa beszélget Juhász Borbálával, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársával az október közepén induló Európai Férfi Akadémia (EFA) – (pro)feminista kerekasztal beszélgetés sorozat apropóján egy „nem szexis” témáról: a nőkérdésről. Tovább…