Csajregények: sikerre vagy bukásra ítélve?

Közzétéve: 27 december 2011 ivankovicsszonja

A Guardian, brit napilap nemrégiben egy érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet: a „chick-lit”, vagyis a csajos regényirodalom eladási mutatói Nagy Britanniában 10%-os esést produkáltak az idei évet tekintve. Vajon ez a jelenség itthon is megfigyelhető? És egyáltalán mi is az a „pipi irodalom”?



 

A szigetországban meglepő fordulatot vett a női fikciós irodalom 2011-ben: a top 20 legnépszerűbb női szerzőnek 10%-os csökkenéssel kellett szembenéznie az idei eladási mutatók alapján. Egy eddig virágzó műfaj a végéhez ért volna?

Mi az a chick-lit?

Olvasó lányA kifejezés az angol tyúk, pipi illetve az irodalom szó rövidítéséből tevődnek össze. Kezdetekben ez a terminus valószínűleg egy humoros, könnyen emészthető marketing szlogen volt az olyan rózsaszínborítós könyvekre aggatva, melyekben egy trendi szingli nő éli kalandos mindennapjait ipari mennyiségű cipőjével, miközben egyik szerencsétlen kimenetelű romantikus kapcsolatból ugrik elegáns fejest a következőbe. Szerzőik nyilvánvalóan nem törtek szépirodalmi magasságokba ezekkel a művekkel, igaz, nem is a Pulitzer-díj elnyerése volt a cél: sokkal inkább a szélesebb olvasóközönség szórakoztatása lebegett a szemük előtt. Az ilyen jellegű csajos regényeknek egyértelműen nagy sikere lett: elég ha Bridget Jones-ra vagy Terézanyura gondolunk.

Manapság azonban a kifejezés már egy mindent magába foglaló olvasztótégelye lett bárminemű női szerzős írásnak, melyet a magasabb eladott példányszám reményében hasonlóan szirupos külcsínbe bújtatnak a kiadók. Pedig ez a külső olykor megtévesztő tartalmat is takar: olyan szerzőket is pipi-írónak degradálnak, akik műveikben valós mindennapi hősnőkről és valós problémáikról írnak elgondolkodtató regényeket. Jodi Picoult és Marian Keyes – akiknek könyvei magyar fordításban is megjelentek – történetei gyakran családon belüli erőszakról, az anyaság nehézségeiről vagy éppen az alkoholizmus problémáiról szólnak.

Speciális irodalom nőknek?

A „chick-lit” másik problémája, hogy egy közhiedelmet is megerősített: a kifejezés és az általa jellemzett könyvek azt is sugallják, külön irodalmi kategória is létezik, amely csak nőknek szól. Tény, hogy ezek a regények többnyire női főhőssel rendelkeznek, így kevésbé vonzzák a férfi olvasókat. A könyveknek pedig innentől sajnos egyenes útja vezet a rózsaszín borítóig és a könyvesboltok romantikus szekciójáig. Érdekes egyébként, hogy amíg a chick-lit élőszóban is divatos elnevezéssé vált, hímnemű változata nincs a kifejezésnek. Pedig ha arra gondolunk, hogy Wilbur Smith vagy Andy McNab kalandregényeit főleg férfiak olvassák, és ennek megfelelő a körítésük is, jogosan tesszük fel a kérdést: az ő műveikre miért nincs a gyakorlatban hasonlóan leminősítő kifejezés? Ők nem kapnak ilyen jellegű negatív besorolást csak azért, mert a könyveik a témájuk és célközönségüknek megfelelően „férfias” tálalásban kerülnek a boltok könyvespolcaira.

Lazító olvasásDe valóban csak a csomagolás és a fülszövegekben szereplő ajánló döntené el, hogy egy-egy könyv férfiaknak vagy nőknek szól? David Nicholl 2009-es bestsellere, az Egy nap (amelynek a közelmúltban készült filmadaptációja Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével) hiába egy férfi-női szerelmi viszonyt bontakoztat ki, mégsem sorolják a pipi irodalom kategóriába. De miért nem? Egyszerű a válasz: azt egy férfi írta.

Tasmina Perry – az Eredendő bűn, Örökösnők vagy a Viszlát, mennyország! szerzője – szerint a problémákat éppen a pipi irodalom elnevezés okozza és szükségszerű lenne végre egy olyan gyűjtőnévvel is előállni, amely a jól megírt, elgondolkodtató regényeket foglalja magába, melyeknek témái széles spektrumon mozognak és valódi problémákat tárnak fel.

Hazai helyzet

De most lássuk, vajon a női szerzők itthon is hanyatlásnak indultak volna eladások terén? A Bookline legfrissebb heti kiadófüggetlen összesítése alapján a jelenlegi első tízben olyan hazai női szerzők szerepelnek, mint Fejős Éva, Ugron Zsolna , Vass Virág vagy Schäffer Erzsébet. A listán szereplő további húsz kötetet megvizsgálva pedig szembeötlő Fábián Janka egyre nagyobb népszerűsége: egyszerre három regényével is szerepel a harminc legnépszerűbb könyv között. Fejős Éva már a korábbi években is sikert sikerre halmozott kiadványaival: A mexikói – Mindig egy lépéssel előtted jár és a Cuba Libre a legsikeresebb hazai regények közé tartozott a 2010-es év során. Összességében pedig elmondható az is, hogy a magyar szerzőket tekintve a férfi-női megoszlás egyébként is kiegyenlítettnek látszik. Itthon tehát úgy tűnik, nem nagyon kell aggódni a női szerzők sikere miatt, továbbra is jó pozíciókat töltenek be az eladási listákon. Igaz, mi nem is élünk ilyen kifejezésekkel, mint a chick-lit…

Ivánkovics Szonja



Szólj hozzá!