A „betegség és az egészség fogadalma” egy mélyreható koncepció, ami messze túlmutat a puszta orvosi eskü szövegén. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy elkötelezzük magunkat az egészségünk megőrzésére és a betegségek megelőzésére, nem csupán azok kezelésére. Ez egy aktív, proaktív megközelítés, ahol a hangsúly a jóllét fenntartásán van.
Sokan azt gondolják, hogy az egészség csupán a betegség hiánya. A fogadalom azonban ennél többet jelent. Magában foglalja a testi, lelki és szociális jóllétet. Ez azt jelenti, hogy figyelünk a táplálkozásunkra, rendszeresen mozgunk, gondoskodunk a mentális egészségünkről, és ápoljuk a kapcsolatainkat. A betegség fogadalma pedig azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk a gyógyulásunkért, betartjuk az orvosi utasításokat, és aktívan részt veszünk a kezelésben.
A „betegség és az egészség fogadalma” a mindennapi életünkbe ágyazva azt jelenti, hogy tudatos döntéseket hozunk, amelyek támogatják a jóllétünket, és megelőzik a betegségeket.
Ez nem egy egyszeri eskü, hanem egy életmód. Ez egy folyamatos erőfeszítés, ami magában foglalja a tudatosságot, a fegyelmet és az önmagunk iránti szeretetet. Ha ezt a fogadalmat komolyan vesszük, az jelentősen javíthatja az életminőségünket, és csökkentheti a betegségek kockázatát.
Gondoljunk csak bele: a megfelelő táplálkozás nem csupán a súlyunkat befolyásolja, hanem az energiaszintünket, a hangulatunkat és az immunrendszerünk működését is. A rendszeres mozgás nem csupán az izmainkat erősíti, hanem csökkenti a stresszt, javítja az alvást és növeli az önbizalmunkat. A mentális egészségünk ápolása pedig lehetővé teszi, hogy jobban kezeljük a kihívásokat, és boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.
A betegség és az egészség fogadalmának gyökerei és evolúciója
A betegség és az egészség fogadalmának gyakorlati megjelenése mélyen gyökerezik az emberiség történelmében. Kezdetben, a fogadalmak inkább mágikus-vallási rituálék formájában jelentek meg, melyek célja a természetfeletti erők jóindulatának elnyerése volt a gyógyulás érdekében. Gondoljunk a barlangrajzokra, ahol a sámánok táncai a betegségűzés és a gyógyítás szerves részét képezték. Ezek a korai fogadalmak sokszor áldozatokkal, imákkal és különféle szertartásokkal jártak.
Ahogy a társadalom fejlődött, a fogadalmak jellege is változott. A tudomány fejlődésével a vallási elemek háttérbe szorultak, és a hangsúly a racionálisabb megközelítésekre helyeződött át. Például, az ókori görögök az Aszklépiosz-szentélyekben „fogadalmi ajándékokat” helyeztek el, abban a reményben, hogy az isten meggyógyítja őket. Ugyanakkor, Hippokratész esküje már egy etikai kódexet is tartalmazott, mely a betegek javát szolgálta, és a tudás felelősségteljes alkalmazását írta elő. Ez az eskü tekinthető az orvosi hivatás mai fogadalmainak egyik elődjének.
A középkorban a kolostorok fontos szerepet játszottak a gyógyításban. A szerzetesek gyógynövényeket termesztettek, betegeket ápoltak, és fogadalmat tettek a szegények és elesettek segítésére. A vallásos fogadalmak mellett azonban a céhek is létrehoztak saját szabályokat és kötelezettségeket, melyek a tagok egészségének megőrzését szolgálták.
A modern egészségügyi fogadalmak, mint például az orvosi eskü, a nővéri fogadalom, vagy a gyógyszerészi eskü, a korábbi korok hagyományait ötvözik a modern tudományos ismeretekkel és etikai elvekkel. Ezek a fogadalmak nem csupán formális aktusok, hanem a hivatás gyakorlásának alapját képező erkölcsi irányelvek is.
Napjainkban a fogadalmak a szakmai etika szerves részét képezik. Az orvosok, ápolók, gyógyszerészek és más egészségügyi szakemberek fogadalmukat a betegek tiszteletére, a tudás felelősségteljes alkalmazására, és a szakmai integritás megőrzésére teszik. Ezek a fogadalmak folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak a társadalmi és technológiai változásokhoz, miközben megőrzik a gyógyítás alapvető etikai értékeit.
Az internet és a globalizáció korában a fogadalmak értelmezése és alkalmazása is új dimenziókat nyit. A telemedicina és az online egészségügyi szolgáltatások megjelenésével az etikai kérdések is komplexebbé válnak, így a fogadalmaknak is lépést kell tartaniuk a változásokkal, biztosítva a betegek biztonságát és jogait.
A fogadalom etikai és filozófiai alapjai
A betegség és egészség fogadalma a gyakorlatban mélyen gyökerezik az etikai és filozófiai megfontolásokban. Nem csupán egy formális ígéret, hanem egy morális kötelezettségvállalás is, amely meghatározza a gyógyító és a beteg kapcsolatát, valamint a társadalom felelősségét az egészség megőrzése iránt.
Az etikai alapok közül kiemelkedik a jótékonyság elve (beneficence), amely arra ösztönzi az egészségügyi szakembereket, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a betegek javára. Ebbe beletartozik a betegségek megelőzése, a szenvedés enyhítése és az életminőség javítása. Ezzel szemben áll a ártalom elkerülésének elve (non-maleficence), ami arra kötelezi a gyógyítókat, hogy tartózkodjanak minden olyan beavatkozástól, ami káros lehet a betegre nézve. Ez a két elv egyensúlyt teremt a gyógyítás során, figyelembe véve a lehetséges kockázatokat és előnyöket.
A filozófiai alapok a deontológiai és a következményelvű (consequentialist) etikában gyökereznek. A deontológiai etika a kötelességekre és szabályokra helyezi a hangsúlyt, így a fogadalom betartása önmagában is helyes cselekedet. A következményelvű etika viszont a cselekedetek következményeit vizsgálja, és a legnagyobb jót célozza meg a lehető legtöbb ember számára. Mindkét megközelítés fontos szerepet játszik a fogadalom értelmezésében és alkalmazásában.
Fontos megérteni, hogy a fogadalom nem egy statikus dokumentum, hanem egy élő, folyamatosan értelmezett iránymutatás. A modern orvostudomány fejlődése és a társadalmi változások új etikai dilemmákat vetnek fel, amelyekre a fogadalomnak is reagálnia kell. Például, a genetikai vizsgálatok és a mesterséges intelligencia alkalmazása a gyógyászatban új kérdéseket vet fel a betegjogokkal és a magánélet védelmével kapcsolatban.
A fogadalom etikai és filozófiai alapjai tehát nem csupán a múlt öröksége, hanem a jövő kihívásaira adott válaszok alapját is képezik.
A fogadalom betartása nem csupán az orvosok, hanem minden egészségügyi szakember, sőt, a társadalom egésze számára is fontos. A szolidaritás és az igazságosság elvei arra köteleznek bennünket, hogy mindenki számára biztosítsuk a méltányos hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, függetlenül a társadalmi helyzetétől, anyagi körülményeitől vagy etnikai hovatartozásától.
A beteg és az orvos közötti bizalom kulcsfontosságú a sikeres gyógyítás szempontjából. A fogadalom ezt a bizalmat hivatott megerősíteni, garantálva a beteg számára, hogy az orvos mindenkor a legjobb tudása szerint fog eljárni az érdekében.
A fogadalom konkrét elemei és értelmezésük a mai orvosi gyakorlatban
A fogadalom konkrét elemei a mai orvosi gyakorlatban nem feltétlenül egyeznek meg a Hippokratészi eskü szövegével, de az abban foglalt etikai elvek továbbra is meghatározóak. A modern orvosi fogadalmak, mint például a Genfi Nyilatkozat, a beteg érdekeinek előtérbe helyezését hangsúlyozzák. Ez azt jelenti, hogy a diagnózis felállításakor és a kezelési terv kidolgozásakor az orvosnak a beteg javát kell szem előtt tartania, figyelembe véve annak autonómiáját, értékeit és preferenciáit.
A fogadalom fontos eleme a titoktartás. Az orvos köteles megőrizni a betegről szerzett információkat, kivéve, ha a törvény másképp rendelkezik (pl. közegészségügyi okokból). A titoktartás megsértése nemcsak etikai vétség, hanem jogi következményekkel is járhat. A mai digitális korban, amikor a betegadatok elektronikus formában tárolódnak és továbbítódnak, a titoktartás kérdése különösen fontos.
Egy másik kulcsfontosságú elem a károkozás elkerülése. A „Primum non nocere” elv, bár nem szerepel szó szerint a Hippokratészi esküben, a lényege megegyezik azzal a törekvéssel, hogy az orvos ne okozzon kárt a betegnek. Ez azt jelenti, hogy az orvosnak alaposan mérlegelnie kell a beavatkozások kockázatait és előnyeit, és csak akkor szabad elvégeznie egy beavatkozást, ha az előnyök felülmúlják a kockázatokat. Az orvosnak emellett törekednie kell arra, hogy minimálisra csökkentse a beavatkozások okozta fájdalmat és szenvedést.
A szakmai kompetencia fenntartása is a fogadalom része. Az orvosnak folyamatosan képeznie kell magát, hogy naprakész legyen a legújabb tudományos eredményekkel és a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban. Ez nem csak a betegek érdekében fontos, hanem az orvos saját megítélése szempontjából is.
A fogadalom továbbá hangsúlyozza a kollegialitást és a tiszteletet a többi egészségügyi szakember iránt. Az orvosnak együtt kell működnie a nővérekkel, gyógytornászokkal, pszichológusokkal és más szakemberekkel a beteg optimális ellátása érdekében. A kollegialitás és a tisztelet elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beteg a lehető legjobb ellátást kapja.
A fogadalom legfontosabb eleme a beteg autonómiájának tiszteletben tartása és a tájékoztatáson alapuló beleegyezés (informed consent) elvének következetes alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a betegnek joga van eldönteni, hogy milyen kezelést fogad el, és az orvos köteles tájékoztatni a beteget a kezelés előnyeiről, kockázatairól és alternatíváiról.
A mai orvosi gyakorlatban egyre nagyobb hangsúlyt kap a betegközpontú ellátás. Ez azt jelenti, hogy az orvos nemcsak a betegségre, hanem a beteg egyéni szükségleteire és körülményeire is figyelmet fordít. A betegközpontú ellátás célja, hogy a beteg aktívan részt vegyen a saját ellátásában, és hogy az ellátás a lehető legjobban megfeleljen az ő igényeinek.
A méltányosság elve is fontos szerepet játszik a fogadalomban. Az orvosnak minden beteget egyenlően kell kezelnie, függetlenül a beteg társadalmi helyzetétől, etnikai hovatartozásától, vallásától vagy szexuális orientációjától. A méltányosság biztosítása érdekében az orvosnak törekednie kell arra, hogy minden beteg számára elérhető legyen a megfelelő ellátás.
Végül, a fogadalom emlékezteti az orvost arra, hogy az orvosi hivatás egy szent hivatás, és hogy az orvosnak a betegek szolgálatába kell állnia. Az orvosnak mindig szem előtt kell tartania, hogy a betegek bizalmát élvezi, és hogy ennek a bizalomnak meg kell felelnie.
A betegközpontú ellátás és a fogadalom kapcsolata
A betegközpontú ellátás lényege, hogy a páciens igényei és értékei állnak a középpontban minden döntésnél és beavatkozásnál. Ez a szemlélet szorosan összefügg az egészségügyi dolgozók fogadalmával, hiszen mindkettő a beteg jólétének előtérbe helyezését célozza meg. A fogadalom, legyen az a Hippokratészi vagy annak modern változata, etikai iránytűként szolgál a gyógyító számára, emlékeztetve őt a betegek iránti felelősségére.
A betegközpontú ellátás gyakorlati megvalósítása során a fogadalom elvei konkrét cselekvésekké válnak. Például, a „ne árts” elve a gondos diagnosztizálásban és a szükségtelen beavatkozások elkerülésében nyilvánul meg. A „beteg érdekeit tartsd szem előtt” pedig abban, hogy a kezelési tervet a beteggel közösen alakítják ki, figyelembe véve annak életmódját, preferenciáit és félelmeit.
Az empátia és a kommunikáció kulcsfontosságú elemei a betegközpontú ellátásnak. A fogadalom arra ösztönzi az orvost és az ápolót, hogy türelemmel és megértéssel forduljanak a beteg felé, meghallgatva annak panaszait és aggodalmait. A világos és érthető tájékoztatás a beteg számára lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyen a saját gyógyulási folyamatában.
A betegközpontú ellátás és az orvosi fogadalom közötti kapcsolat legfontosabb pontja, hogy mindkettő az emberi méltóság tiszteletére épül. A beteg nem csupán egy diagnózis, hanem egy egyéni történettel és értékrenddel rendelkező ember, akinek a testi és lelki jólléte egyaránt fontos.
A betegközpontú ellátás nem csak a gyógyításra, hanem a megelőzésre is kiterjed. A fogadalom a prevenció fontosságára is felhívja a figyelmet, arra ösztönözve az egészségügyi szakembereket, hogy a betegeket tájékoztassák az egészséges életmódról és a betegségek megelőzésének lehetőségeiről.
A fogadalom és a modern technológia kihívásai
A modern technológia megjelenése gyökeresen átalakította az egészségügyet, és ezzel együtt a betegség és egészség fogadalmának gyakorlati megvalósítását is. Egyrészt a diagnosztikai eszközök fejlődése, a telemedicina elterjedése, az egészségügyi adatok digitalizálása mind-mind új lehetőségeket teremtettek a megelőzésben, a korai felismerésben és a hatékonyabb kezelésben. Másrészt viszont számos etikai és gyakorlati kihívást is felvetnek.
Gondoljunk csak a személyes adatok védelmére. Az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek, és biztonságos tárolásuk és kezelésük elengedhetetlen. A jogszabályoknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, hogy megakadályozzák az adatvédelmi incidenseket és a visszaéléseket. A telemedicina elterjedése pedig felveti a kérdést, hogy mennyire hatékony és biztonságos a távoli diagnózis és kezelés, különösen olyan esetekben, amikor a fizikai vizsgálat elengedhetetlen.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az orvostudományban szintén komoly etikai dilemmákat vet fel. Bár az MI segíthet a diagnózis felállításában és a kezelési tervek kidolgozásában, fontos, hogy a döntéseket mindig emberi szakemberek felügyeljék. Az MI algoritmusai ugyanis elfogultak lehetnek, és a hibás adatokra támaszkodva téves következtetéseket vonhatnak le.
A technológia fejlődése nem helyettesítheti az orvos és a beteg közötti személyes kapcsolatot, a bizalmat és az empátiát.
A technológia hozzáférhetősége is fontos szempont. Nem mindenki rendelkezik a szükséges eszközökkel és digitális kompetenciákkal ahhoz, hogy kihasználja a modern technológia által kínált lehetőségeket. Ez egyenlőtlenségekhez vezethet az egészségügyi ellátásban.
Végül, de nem utolsósorban, a technológia túlzott használata is veszélyeket rejthet. A folyamatos online jelenlét, a kék fény, a mozgásszegény életmód mind hozzájárulhatnak a mentális és fizikai egészség romlásához. Fontos, hogy mértékkel használjuk a technológiát, és figyeljünk a testünk és a lelkünk jelzéseire.
A fogadalom szerepe a bizalom kiépítésében az orvos és a beteg között
A betegség és az egészség fogadalma, legyen az a Hippokratészi eskü vagy annak modern változata, nem csupán egy formális aktus. Ez a fogadalom képezi az orvos-beteg kapcsolat alapját, különösen a bizalom kiépítésében. Amikor egy orvos leteszi ezt a fogadalmat, nyilvánosan elkötelezi magát bizonyos etikai és szakmai elvek mellett, melyek a beteg érdekeit helyezik előtérbe.
A fogadalom több szempontból is hozzájárul a bizalom megteremtéséhez. Egyrészt, a beteg számára biztonságot nyújt, tudva, hogy az orvos elkötelezett a gyógyítás, a szenvedés enyhítése és a titoktartás mellett. Ez a tudat különösen fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévő beteg számára, aki nehéz döntéseket kell meghozzon a saját egészségével kapcsolatban.
Másrészt, a fogadalom az orvos számára is iránymutatást ad. Emlékezteti őt a szakmai felelősségére és az etikai normákra, melyeket be kell tartania a beteggel való interakció során. Ez a belső iránytű segít az orvosnak abban, hogy a beteg érdekeit képviselje, még akkor is, ha ez nehéz vagy konfliktusos helyzetet teremt.
Azonban a fogadalom önmagában nem elég. A bizalom kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az orvos a fogadalmában foglaltakat a gyakorlatban is érvényesítse. Ez magában foglalja a beteg tiszteletteljes kezelését, a világos és érthető kommunikációt, a döntésekben való aktív részvételének biztosítását és a szakmai kompetenciát.
A fogadalom tehát nem csupán egy ünnepélyes esemény, hanem egy folyamatos kötelezettségvállalás, melynek betartása elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez és fenntartásához az orvos és a beteg között.
Amennyiben az orvos nem tartja be a fogadalmában foglaltakat, a bizalom könnyen megrendülhet. A beteg elveszítheti a hitét az orvosban és a gyógyítási folyamatban, ami negatívan befolyásolhatja a kezelés eredményességét. Ezért kulcsfontosságú, hogy az orvos a fogadalmát ne csupán szavakban, hanem tettekben is megtestesítse.
Esettanulmányok: A fogadalom gyakorlati alkalmazása különböző orvosi helyzetekben
Vizsgáljunk meg néhány esettanulmányt, melyek bemutatják, hogyan alkalmazható a betegség és az egészség fogadalma különböző orvosi helyzetekben. Ezen esetek rávilágítanak a fogadalom komplexitására és a döntéshozatal nehézségeire a valós életben.
Eset 1: Krónikus fájdalommal küzdő beteg. Egy fiatal nő, aki évek óta krónikus fájdalommal él, orvosához fordul, hogy segítséget kérjen. A fogadalom szempontjából kulcsfontosságú, hogy az orvos empatikus legyen és megértse a beteg szenvedését. Fontos a fájdalomcsillapítás, de emellett a beteg mentális és érzelmi jóllétére is figyelmet kell fordítani. A fogadalom itt azt jelenti, hogy az orvos nem csak a tüneteket kezeli, hanem a teljes embert.
Eset 2: Palliatív ellátás. Egy idős férfi halálos betegséggel küzd. A fogadalom ebben az esetben a méltóság megőrzését és a szenvedés enyhítését jelenti. Az orvosnak és a családnak közösen kell meghozniuk a döntéseket, figyelembe véve a beteg kívánságait és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A palliatív ellátás során a fogadalom a minőségi élet biztosítására összpontosít a hátralévő időben.
Eset 3: Fertőző betegség járványa. Egy járvány idején az orvosoknak nehéz döntéseket kell hozniuk a korlátozott erőforrások elosztásáról. A fogadalom itt a közjó szolgálatát jelenti, ami néha azt is jelentheti, hogy egyes betegek háttérbe szorulnak mások javára. Ez egy rendkívül etikai kihívás, ami komoly lelki terhet ró az orvosokra.
A fogadalom gyakorlati alkalmazása során elengedhetetlen a beteg autonómiájának tiszteletben tartása, a tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvének követése és a legjobb tudás szerinti, etikus cselekvés.
Eset 4: Szervátültetés. Egy súlyos beteg szervátültetésre vár. A fogadalom itt a méltányosságot és az igazságosságot jelenti. Az orvosoknak objektív kritériumok alapján kell eldönteniük, hogy ki kapja meg a szervet, figyelembe véve a várólista szabályait és a betegek állapotát. Ez egy rendkívül érzékeny terület, ahol a fogadalom a lehető legigazságosabb döntés meghozatalára kötelezi az orvosokat.
Eset 5: Mentális betegség. Egy depresszióval küzdő beteg orvoshoz fordul. A fogadalom ebben az esetben a megértést és a támogatást jelenti. Az orvosnak időt kell szánnia arra, hogy meghallgassa a beteget, és segítsen neki megtalálni a megfelelő kezelést. A mentális betegségek stigmatizáltsága miatt a fogadalom itt különösen fontos, hiszen az orvosnak el kell oszlatnia a tévhiteket és bizalmat kell építenie.
Ezek az esettanulmányok csak néhány példát mutatnak be arra, hogyan alkalmazható a betegség és az egészség fogadalma a gyakorlatban. A valóságban minden eset egyedi, és az orvosoknak a legjobb tudásuk szerint kell döntéseket hozniuk, figyelembe véve a beteg szükségleteit és a fogadalom etikai elveit.
A fogadalom betartásának nehézségei és a lehetséges megoldások
A betegség és egészség fogadalma, bár szívből jön, a gyakorlatban számos kihívást rejthet. A legnagyobb nehézséget talán a hétköznapi rutinba való beillesztés jelenti. A kezdeti lelkesedés alábbhagyhat, a stressz, a munkahelyi nyomás, vagy éppen a családi kötelezettségek könnyen elterelhetik a figyelmet a fogadalom lényegéről.
Gyakran előfordul, hogy az azonnali eredmények hiánya demotiválóan hat. Ha valaki például a rendszeres testmozgás mellett tette le a voksát, de rövid időn belül nem tapasztal látványos változást, könnyen feladhatja. Ugyanez igaz az egészséges táplálkozásra is: a kísértések mindenütt ott vannak, és egy-egy „bűnözés” után nehéz visszatérni a helyes útra.
A megoldás kulcsa a reális célok kitűzése és a fokozatosság. Nem szabad azonnal mindent megváltoztatni, hanem apró lépésekben kell haladni. Fontos, hogy a fogadalom ne teherként, hanem a mindennapi élet szerves részeként legyen jelen.
A legfontosabb, hogy ne ostorozzuk magunkat a hibákért, hanem tanuljunk belőlük, és folytassuk az utat. A kitartás és a türelem elengedhetetlen a sikerhez.
Néhány konkrét javaslat a fogadalom betartásához:
- Tervezés: Készítsünk heti tervet a mozgásra és az étkezésre.
- Társas támogatás: Vonjunk be barátokat, családtagokat, vagy keressünk egy támogató csoportot.
- Jutalmazás: Ha sikerül elérni egy kitűzött célt, jutalmazzuk meg magunkat (nem étellel!).
- Rugalmasság: Legyünk felkészülve arra, hogy néha adódnak váratlan helyzetek, és ne essünk kétségbe, ha egy-egy nap nem sikerül betartanunk a fogadalmat.
Végső soron a fogadalom betartása egy folyamatos önfejlesztés, amelyhez elszántság, önismeret és a kudarcok elfogadása szükséges.
A fogadalom oktatása és a jövő orvosgenerációi
A fogadalom oktatása nem csupán egy formális aktus, hanem a jövő orvosgenerációinak etikai iránytűje. Ahelyett, hogy csupán memorizálnánk a szöveget, a hangsúlyt a fogadalom gyakorlati alkalmazására kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók szimulált eseteken, esettanulmányokon keresztül mélyíthetik el a fogadalom jelentését, és megtanulhatják, hogyan alkalmazzák azt a valós életben.
Az oktatás során kiemelten kell kezelni a betegközpontú ellátást, az orvos-beteg kapcsolat fontosságát, valamint a szakmai felelősséget. A fogadalom egyes elemeit – mint például a titoktartás, a diszkrimináció elkerülése, és a betegek tisztelete – konkrét példákon keresztül kell bemutatni, feltárva az esetleges etikai dilemmákat.
A fogadalom oktatásának célja, hogy az orvosok ne csak a betegségeket gyógyítsák, hanem az embereket is lássák, és az ő szükségleteiket helyezzék előtérbe, a fogadalom szellemében.
Fontos, hogy az oktatás során ne csak az elméleti ismeretekre koncentráljunk, hanem a hallgatók empátiáját és kommunikációs készségeit is fejlesszük. A fogadalom ugyanis nem csak egy szabályrendszer, hanem egy életfilozófia, amely az orvosi hivatás alapját képezi. A jövő orvosai számára ez a fogadalom jelenti majd a biztos pontot a mindennapi gyakorlatban, segítve őket a helyes döntések meghozatalában a betegség és az egészség határán.
