A távkapcsolatok eleve komoly kihívások elé állítják a feleket. A fizikai közelség hiánya, a ritkább személyes találkozók, és a nehezebb kommunikáció mind-mind próbára teszik a kapcsolatot. Gyakran előfordul, hogy a mindennapi életben felmerülő problémákat, örömöket nem tudjuk azonnal megosztani a másikkal, ami frusztrációhoz vezethet. Az időzónák eltérése, a különböző elfoglaltságok pedig tovább bonyolíthatják a helyzetet.
Sokszor a távolság miatt idealizáljuk a másikat, és egy képet tartunk fenn róla, ami nem feltétlenül fedi a valóságot. Ez hosszú távon csalódáshoz vezethet, amikor a ritka találkozások során szembesülünk a valósággal. A bizalom kérdése is hangsúlyosabbá válik, hiszen a fizikai távolság miatt nehezebb ellenőrizni a másik tevékenységét.
Amikor ezek a kihívások felülkerekednek a kapcsolat pozitívumain, és a felek már nem érzik, hogy a távkapcsolat működőképes, akkor a szakítás elkerülhetetlenné válhat. Fontos felismerni, hogy a távkapcsolat nem mindenki számára ideális, és vannak olyan helyzetek, amikor a különválás a legjobb megoldás mindkét fél számára.
A szakítás szükségességét jelezheti, ha:
- Gyakran veszekedtek a távolság miatt.
- Érzitek, hogy eltávolodtatok egymástól.
- Már nem érzitek a közös jövőt.
- Valamelyikőtök boldogtalan a kapcsolatban.
- A bizalom megrendült.
A legfontosabb, hogy őszinték legyetek egymáshoz, és elismerjétek, ha a távkapcsolat nem működik. A szakítás sosem könnyű, de a hosszú távú boldogság érdekében néha ez a legjobb döntés.
Ne feledjétek, a szakítás nem feltétlenül jelent kudarcot. Néha egyszerűen arról van szó, hogy a körülmények nem kedveznek a kapcsolatnak, és mindkét félnek szüksége van arra, hogy továbblépjen.
A felkészülés a szakításra: Önmagad megértése és a megfelelő időzítés
Mielőtt belevágsz a szakításba, elengedhetetlen, hogy őszinte legyél önmagadhoz. Miért szeretnél szakítani? Valóban a távolság a probléma gyökere, vagy mélyebb, megoldhatatlan ellentétek húzódnak meg a háttérben? Gondold át, hogy a kapcsolatod mely aspektusai okoznak számodra boldogtalanságot, és hogy ezek a problémák orvosolhatóak-e. Írd össze az érveidet, hogy tisztábban lásd a helyzetet, és ne hagyd, hogy az érzelmek eluralkodjanak rajtad a nehéz beszélgetés során.
A távkapcsolatok különösen sérülékenyek, hiszen a fizikai közelség hiánya megnehezíti a mindennapi problémák megoldását. Gondold át, hogy minden lehetséges módot kipróbáltál-e a kapcsolat megmentésére. Beszéltetek-e a problémáitokról? Kerestetek-e kompromisszumokat? Ha úgy érzed, mindent megtettél, és a helyzet továbbra sem javul, akkor valószínűleg a szakítás a helyes döntés.
A megfelelő időzítés kulcsfontosságú a távkapcsolatban történő szakításhoz. Kerüld a fontos események, vizsgák, vagy családi ünnepek környékét. Válaszd ki azt az időpontot, amikor a partnerednek van ideje és tere a feldolgozásra. Ne szakíts vele SMS-ben vagy e-mailben! A személyes (vagy legalább videóhívásos) beszélgetés a legtisztességesebb megoldás, hiszen így lehetőséget adsz neki a kérdések feltevésére és az érzései kifejezésére.
A legfontosabb, hogy tisztelettel és empátiával kezeld a partneredet. Ne hibáztasd őt a szakításért, és ne vádaskodj! Fogalmazz egyértelműen és őszintén, de kerüld a bántó szavakat.
Ne halogasd a szakítást a végtelenségig, ha már meghoztad a döntést. A húzódó bizonytalanság mindkettőtöknek fájdalmasabb. Légy bátor, és vágj bele a nehéz beszélgetésbe. Emlékezz, hogy a szakítás nem feltétlenül jelent kudarcot, hanem egy lehetőség a továbblépésre és a boldogság megtalálására.
Gondold át, hogy a szakítás után hogyan képzeled el a jövőt. Tervezed-e, hogy barátok maradtok? Szükséged van-e a közös ismerősökkel való kapcsolattartás újragondolására? Fontos, hogy tisztázd a határokat a szakítás után, hogy mindketten a saját gyógyulásotokra koncentrálhassatok.
A szakítás helyszínének és módjának megválasztása: személyesen, videóhívásban vagy telefonon?
A távkapcsolatban való szakítás egyik legfontosabb, és egyben legnehezebb döntése, hogy hogyan és hol közöljük a szomorú hírt. Mivel a személyes találkozás eleve korlátozott, a lehetőségek szűkebbek, de a helyes választás kulcsfontosságú a méltóságteljes és tiszteletteljes lezáráshoz. Nézzük meg a leggyakoribb opciókat!
A személyes találkozás ideális lenne, ha lehetséges. Ha a távolság és a költségek nem jelentenek áthidalhatatlan akadályt, és a szakítás okai megkívánják a személyes jelenlétet (például hosszú, komoly kapcsolat volt), érdemes megfontolni. Fontos azonban, hogy tisztázzuk a találkozás célját a partnerrel előre. Ne hívjuk el egy romantikus hétvégére, majd közöljük a szakítást! A becsületesség ebben az esetben elengedhetetlen.
A videóhívás a leggyakoribb és talán a legmegfelelőbb megoldás. Lehetővé teszi a nonverbális kommunikációt, láthatjuk a másik arcát, reakcióit, ami fontos a megértéshez és a feldolgozáshoz. Készüljünk fel arra, hogy érzelmek törhetnek ki, és legyünk türelmesek, megértőek. Biztosítsunk nyugodt, zavartalan környezetet mindkettőnk számára.
A telefonhívás kevésbé ideális, mint a videóhívás, de még mindig jobb, mint az írásos üzenet. A hangunk árnyalatai, a beszédünk tempója sokat elárulhatnak az érzéseinkről, és segítik a másik felet a megértésben. Azonban számolnunk kell azzal, hogy a nonverbális jelek hiánya miatt a félreértések kockázata nagyobb.
A legrosszabb megoldás az írásos üzenet (SMS, e-mail, chat). Ez személytelen, érzéketlen, és megfosztja a partnert a lehetőségtől, hogy azonnal reagáljon, kérdezzen, vagy kifejezze az érzéseit. Kivételes esetekben, ha a kapcsolat már régen halott, és a kommunikáció minimálisra csökkent, elfogadható lehet, de mindig törekedjünk a személyesebb megoldásra.
Függetlenül attól, hogy melyik módszert választjuk, legyünk felkészültek a beszélgetésre. Gondoljuk át, mit szeretnénk mondani, miért szakítunk, és hogyan fogjuk ezt a lehető legempatikusabban megfogalmazni. Kerüljük a vádaskodást, a hibáztatást, és összpontosítsunk a saját érzéseinkre, szükségleteinkre. A cél a tiszteletteljes és őszinte lezárás, ami mindkettőnk számára segíti a továbblépést.
A nyílt és őszinte kommunikáció fontossága: Kerüld a vádaskodást és a hibáztatást
A távkapcsolatban való szakítás különösen nehéz lehet, hiszen a fizikai közelség hiánya megnehezíti a nonverbális kommunikációt és a vigasztalást. Éppen ezért kiemelten fontos a nyílt és őszinte kommunikáció, elkerülve a vádaskodást és a hibáztatást. Ezzel nem csak a partnered iránt tanúsítasz tiszteletet, de magadat is megkíméled a felesleges lelki terhektől.
Amikor a szakítás szóba kerül, könnyű beleesni abba a hibába, hogy a másikat hibáztatod mindenért, ami rossz a kapcsolatban. Például: „Te sosem hívsz fel!”, „Te mindig csak magadra gondolsz!”, „Te sosem érted meg, mit érzek!”. Ezek a kijelentések támadóak, és azonnal védekező pozícióba kényszerítik a partneredet. Ehelyett fogalmazz én-üzenetekkel. Például: „Úgy érzem, eltávolodtunk egymástól”, „Hiányzik, hogy többet beszélgessünk”, „Nehezen viselem a távolságot, és úgy érzem, nem tudok tovább így élni”.
Az én-üzenetek lényege, hogy a saját érzéseidet és tapasztalataidat fejezed ki, anélkül, hogy a másikat hibáztatnád. Ez lehetővé teszi, hogy a partnered jobban megértse a helyzetedet, és kevésbé érezze magát támadva. Így nagyobb esély van arra, hogy a szakítás békésebb körülmények között menjen végbe.
Fontos, hogy ne általánosíts. Kerüld az olyan kijelentéseket, mint „Te mindig…” vagy „Te sosem…”. Ezek a kijelentések sosem igazak teljesen, és csak feleslegesen szítják a vitát. Koncentrálj konkrét példákra, és magyarázd el, hogyan érezted magad az adott helyzetben.
A hibáztatás helyett próbálj meg megértést tanúsítani a partnered iránt is. Talán ő is nehéz helyzetben van, és a távolság neki is megviseli. Mutasd ki, hogy látod az ő szempontjait is, és hogy értékeled az erőfeszítéseit, még akkor is, ha a kapcsolat nem működik tovább.
A vádaskodás és a hibáztatás helyett a hangsúlyt a saját érzéseidre, a kapcsolati szükségleteidre és a jövőbeli elvárásaidra helyezd.
A nyílt és őszinte kommunikáció nem azt jelenti, hogy mindent ki kell mondanod, ami eszedbe jut. Inkább azt, hogy átgondoltan és tiszteletteljesen fejezed ki magad. Kerüld a durva vagy sértő szavakat, és próbálj meg higgadt maradni, még akkor is, ha a partnered felidegesíti magát.
Végül, ne feledd, hogy a szakítás egy fájdalmas folyamat mindkét fél számára. A nyílt és őszinte kommunikáció, a vádaskodás és hibáztatás elkerülése segít abban, hogy ezt a nehéz időszakot a lehető legméltóságteljesebben éljétek meg.
Fogalmazd meg az okokat világosan és érthetően: Miért nem működik a kapcsolat a távolság ellenére?
A távkapcsolatok eleve kihívást jelentenek, és ha a távolság ellenére sem működik, elengedhetetlen, hogy világosan és érthetően fogalmazd meg az okokat. Ez nem csak a partnerednek segít feldolgozni a szakítást, hanem neked is tisztázza a helyzetet és megakadályozza a jövőbeni hasonló problémákat.
Az őszinteség kulcsfontosságú. Ne kerüld a kényelmetlen témákat, de törekedj a kedvességre és az empátiára. Ne vádold a partneredet, hanem inkább a saját érzéseidre és tapasztalataidra fókuszálj. Például, ahelyett, hogy azt mondanád: „Te sosem hívsz fel!”, fogalmazz úgy: „Nekem nagyon fontos lenne a napi kapcsolattartás, de úgy érzem, ez nem valósul meg.”
Gondold végig, mi az, ami a távolság ellenére sem működik. Lehet, hogy a kommunikáció hiányzik, nem érzitek a közös célt, vagy egyszerűen csak nem tudtok megbirkózni a fizikai közelség hiányával. Fontos, hogy konkrét példákat hozz fel, amikor megfogalmazod az okokat. Ezzel elkerülheted az általánosításokat és a félreértéseket.
Például, ha a kommunikáció a probléma, mondhatod: „Az utóbbi időben egyre ritkábban beszélünk, és amikor beszélünk, úgy érzem, nem tudunk mély beszélgetéseket folytatni. Hiányzik, hogy megosszam veled a napomat, és hogy te is megoszd velem a tiedet.” Vagy ha a közös célok hiánya a probléma: „Eredetileg abban reménykedtem, hogy a távolság csak ideiglenes, és hamarosan közelebb kerülünk egymáshoz. Viszont most úgy látom, hogy a jövőbeli terveink nagyon eltérnek, és nem tudom elképzelni, hogy közös jövőt építsünk.”
A legfontosabb, hogy a szakítás okait úgy fogalmazd meg, hogy az a kapcsolat dinamikájára, a ti egyedi helyzetetekre vonatkozzon, ne pedig általánosításokra épüljön.
Ne feledd, hogy a távolság csak felerősítheti a meglévő problémákat. Ha a kapcsolatotok a távolság előtt sem volt tökéletes, a távolság valószínűleg nem fogja megoldani a problémákat. Az is fontos, hogy őszinte legyél magaddal azzal kapcsolatban, hogy a távolság mennyire játszik szerepet a problémákban. Lehet, hogy a távolság csak egy tünet, és a valódi probléma mélyebben gyökerezik.
Végül, légy felkészült a partner reakciójára. Lehet, hogy egyet fog érteni veled, de az is lehet, hogy nem. Fontos, hogy türelmes legyél és próbálj meg nyugodt maradni, még akkor is, ha a beszélgetés nehézzé válik. Ne feledd, hogy a cél az, hogy a szakítás a lehető legtisztességesebb és legkíméletesebb módon történjen meg.
Hallgasd meg a partneredet: Adj teret a reakcióinak és érzelmeinek
A szakítás sosem könnyű, de távkapcsolatban talán még bonyolultabb. Fontos, hogy a partnered reakcióira és érzelmeire is figyelj, ne csak a saját fájdalmadra koncentrálj. Adj neki teret, hogy feldolgozhassa a történteket, még akkor is, ha ez kényelmetlen számodra.
Ne szakítsd félbe, ne próbáld meg azonnal megvigasztalni, és ne kezdd el magyarázni, miért volt ez jó döntés. Hagyd, hogy kifejezze, amit érez. Lehet, hogy dühös lesz, szomorú, csalódott, vagy éppen megkönnyebbült. Bármi is legyen az, próbálj meg empatikus lenni és megérteni őt.
A távkapcsolatban a fizikai közelség hiánya miatt különösen fontos a verbális kommunikáció. Figyelj oda a szavaira, a hangszínére és a csendjeire is. Próbáld meg kiolvasni a sorok közül is, mi zajlik benne valójában.
Ha a partnered dühös, ne vedd személyes támadásnak. Próbálj meg nyugodt maradni és reagálni a mögöttes érzelmekre. Például, ha azt mondja, hogy „Sosem voltál ott nekem!”, ne kezdd el sorolni, mikor segítettél neki, hanem inkább mondd azt, hogy „Sajnálom, hogy így érezted. Nem volt szándékos.”
Ha sír, ne próbáld meg meggyőzni arról, hogy minden rendben lesz. Inkább mondd azt, hogy „Értem, hogy fáj. Itt vagyok, hogy meghallgassalak.”
A legfontosabb, hogy ne próbáld meg elnyomni a partnered érzelmeit. Hagyd, hogy érezzen, amit éreznie kell. Ez a gyászfolyamat része, és szüksége van rá, hogy továbbléphessen.
Az is fontos, hogy ne ígérj olyat, amit nem tudsz betartani. Ne mondd azt, hogy barátok maradtok, ha nem gondolod komolyan, vagy ha tudod, hogy ez csak még jobban fájna neki. Légy őszinte és egyenes, még akkor is, ha ez nehéz.
A beszélgetés után adj időt neki, hogy feldolgozza a történteket. Ne bombázd üzenetekkel, és ne várd el, hogy azonnal válaszoljon. Hagyd, hogy a saját tempójában dolgozza fel a szakítást.
Végül, ne feledd, hogy a szakítás mindkettőtök számára fájdalmas. Légy türelmes, megértő és tiszteletteljes a partnereddel, még akkor is, ha nehéz.
A jövőbeli kapcsolatok tisztázása: Barátság vagy teljes elválás?
Amikor egy távkapcsolat véget ér, felmerül a kérdés: mi legyen a jövőben? Barátság vagy teljes elválás? Nincs helyes válasz, a döntés teljesen egyéni és a kapcsolatotok dinamikájától függ.
Legyetek őszinték magatokkal. Tényleg szeretnétek barátok maradni, vagy csak a szakítás fájdalmát szeretnétek enyhíteni? Ha a szakítás okai mélyen gyökereznek, például bizalomvesztés vagy állandó konfliktusok, a barátság erőltetése mindkettőtöknek árthat.
Fontos, hogy mindkét fél egyetértsen a barátság lehetőségével. Ne érezd magad kényszerítve, ha nem állsz készen rá. A gyászidőszak után, ha mindketten feldolgoztátok a szakítást, újraértékelhetitek a helyzetet.
A legfontosabb: a barátság csak akkor működhet, ha mindketten túlléptetek a romantikus érzelmeken, és képesek vagytok a másikat pusztán barátként látni.
Gondoljatok arra is, hogyan befolyásolja a barátság a jövőbeli kapcsolataitokat. Vajon a partnered nem fogja gátolni az új kapcsolatok kialakítását? Képes leszel-e elfogadni, ha ő új párra talál?
Ha úgy döntötök, hogy a teljes elválás a legjobb megoldás, tartsátok tiszteletben a döntést. Ez azt jelentheti, hogy törlitek egymást a közösségi médiából, és kerülitek a közvetlen kapcsolatot. Ez időt ad mindkettőtöknek a gyógyulásra és a továbblépésre.
Végső soron a döntés rajtatok múlik. Hallgassatok a szívetekre, és tegyétek azt, ami a legjobb nektek és a volt partnerednek is.
A közös emlékek és tárgyak kezelése: Hogyan osszátok el a közös dolgokat?
A távkapcsolatban a szakítás után a közös emlékek és tárgyak elosztása különösen bonyolult lehet. Fontos, hogy ezt a témát is átgondoltan kezeld, elkerülve a felesleges konfliktusokat és fájdalmakat.
Először is, kommunikáljatok nyíltan és őszintén arról, hogy ki mit szeretne megtartani. Készítsetek egy listát a közös dolgokról, és beszéljétek meg, hogy kinek mihez fűződik erősebb érzelmi kötődése. Lehet, hogy van valami, ami mindkettőtöknek fontos, ilyenkor próbáljatok meg kompromisszumot kötni. Például, ha egy közös fotóalbumról van szó, készíthettek belőle másolatot.
A tárgyak elosztásánál vegyétek figyelembe a praktikus szempontokat is. Ki használja jobban az adott dolgot? Kinek van rá nagyobb szüksége? Ha például egy háztartási gépről van szó, érdemes annak megtartania, aki gyakrabban használja.
Sokszor a legnehezebb a közös emlékekkel teli tárgyaktól megválni. Ha nem tudtok megegyezni, fontoljátok meg, hogy egyikőtök sem tartja meg. Ez fájdalmas lehet, de hosszú távon segíthet a továbblépésben.
A legfontosabb, hogy mindketten tiszteljétek egymás érzéseit, és próbáljatok meg méltósággal kezelni ezt a helyzetet. Ne használjátok a tárgyakat zsarolásra vagy bántásra.
A digitális emlékek, mint például a közös fotók és videók, szintén fontosak lehetnek. Beszéljétek meg, hogy ki mit szeretne megtartani, és hogyan fogjátok kezelni a közös online fiókokat (pl. közös e-mail cím, közösségi média profil). A legtisztább, ha mindketten letöltitek a számotokra fontos tartalmakat, majd lezárjátok a közös fiókokat.
Ne feledjétek, hogy ez egy nehéz időszak mindkettőtök számára. Legyetek türelmesek egymással, és próbáljatok meg minél kevesebb fájdalmat okozni a másiknak.
A közösségi média és a kapcsolattartás korlátozása: A gyógyulás érdekében
A szakítás utáni időszak kritikus fontosságú a gyógyulás szempontjából, különösen, ha távkapcsolatban éltél. A közösségi média és a folyamatos kapcsolattartás megnehezíthetik, sőt, ellehetetleníthetik ezt a folyamatot. Gondolj bele: folyamatosan látod a volt partnered fotóit, bejegyzéseit, ami újra és újra felidézi a kapcsolatot és a fájdalmat.
Az első lépés a kapcsolattartás korlátozása. Ez nem azt jelenti, hogy gyűlölködnöd kell, hanem azt, hogy teret kell adnod magadnak a gyógyuláshoz. Ideiglenesen szüntesd meg a követést a közösségi oldalakon, némítsd el az értesítéseket, sőt, akár blokkold is a volt partnered. Tudom, hogy ez drasztikusnak tűnhet, de hidd el, hosszú távon segíteni fog.
Az online térben való jelenléted tudatos kezelése is fontos. Kerüld a volt partnered profiljának rendszeres látogatását. Ez egy ördögi kör, ami csak meghosszabbítja a szenvedést. Ehelyett fókuszálj a saját életedre és érdeklődési területeidre. Tölts több időt a barátaiddal, családoddal, vagy kezdj bele egy új hobbiba.
A gyógyulás érdekében elengedhetetlen, hogy teret adj magadnak a feldolgozáshoz, és ne engedd, hogy a közösségi média folyamatosan emlékeztessen a múltra.
Ne feledd, a közösségi média gyakran egy idealizált képet mutat a valóságról. Lehet, hogy a volt partnered úgy tűnik, mintha remekül érezné magát, de ez nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Ne hasonlítsd magad hozzá, és ne érezd úgy, hogy lemaradsz valamiről.
A kapcsolattartás korlátozása nem csak a közösségi médiára vonatkozik. Kerüld a felesleges üzenetváltásokat, hívásokat is. Ha muszáj kommunikálnod (például közös tulajdon miatt), tartsd a beszélgetést rövidre és lényegre törőre. Ne bonyolódj érzelmi vitákba, és ne próbáld meg újraéleszteni a kapcsolatot.
Ez az időszak a rólad szól. Használd ki arra, hogy jobban megismerd önmagad, és hogy rájöjj, mire van szükséged ahhoz, hogy boldog légy. A távolság lehetőséget ad arra, hogy új perspektívából lásd a dolgokat, és hogy megerősödve kerülj ki ebből a helyzetből.
Szakember segítsége: Mikor érdemes pszichológushoz fordulni a szakítás után?
A távkapcsolat megszakítása, bár talán kevésbé személyes, mint egy hagyományos kapcsolat vége, ugyanolyan mély érzelmi sebeket okozhat. A távolság miatt a feldolgozás nehezebb lehet, hiszen nem áll rendelkezésre a fizikai közelség, a megölelés, vagy a közös programok, amik segíthetnék az elengedést. Ezért különösen fontos odafigyelni a mentális egészségünkre a szakítás után.
Mikor érdemes tehát pszichológushoz fordulni? Több jel is utalhat arra, hogy a segítség igénybevétele indokolt lehet:
- Hosszan tartó, mély szomorúság: Ha a szakítás után hetekig, sőt hónapokig tartó, elhúzódó szomorúságot, reménytelenséget érzel, ami befolyásolja a mindennapi életedet (alvás, étkezés, munka), akkor érdemes szakemberhez fordulni.
- Állandó szorongás: Ha a szakítás után szorongsz a jövő miatt, félsz az egyedülléttől, vagy pánikrohamok jelentkeznek, a terápia segíthet a szorongás kezelésében.
- Önértékelési problémák: Ha a szakítás után negatívan ítéled meg magad, úgy érzed, hogy nem vagy elég jó, vagy hibásnak érzed magad a történtekért, a pszichológus segíthet az önértékelés helyreállításában.
- Traumatikus szakítás: Ha a szakítás váratlanul, vagy traumatikus körülmények között történt (pl. megcsalás, hirtelen eltűnés), a terápia segíthet a trauma feldolgozásában.
- Ismétlődő negatív gondolatok: Ha folyamatosan a szakításon jársz, nem tudsz másra gondolni, és negatív gondolatok gyötörnek, a pszichológus segíthet a gondolatok kontrollálásában.
- Addiktív viselkedés: Ha a szakítás után alkohollal, drogokkal, vagy más addiktív viselkedéssel próbálod elnyomni az érzéseidet, a terápia segíthet a problémák gyökerének feltárásában és a helyes megküzdési stratégiák elsajátításában.
- Elszigeteltség: Ha a szakítás után elszigetelődsz a barátaidtól és a családodtól, nem keresed a társaságukat, és egyedül próbálod feldolgozni a történteket, érdemes segítséget kérni.
Ne feledd, a segítségkérés nem gyengeség, hanem erősség! A pszichológus elfogadó és ítélkezésmentes környezetben segíthet feldolgozni az érzéseidet, megérteni a szakítás okait, és továbblépni az életedben.
A legfontosabb, hogy figyelj magadra és az érzelmeidre. Ha úgy érzed, hogy a szakítás túl nagy teher számodra, és nem tudsz egyedül megbirkózni vele, ne habozz segítséget kérni!
A távkapcsolatok sajátosságai miatt a szakítás utáni online terápia is jó megoldás lehet, hiszen a távolság nem akadály. Fontos, hogy olyan szakembert válassz, aki tapasztalt a szakítások, a párkapcsolati problémák és a távkapcsolatok dinamikájának kezelésében.
Az, hogy mikor van szükség szakemberre, egyénfüggő. Van, aki egyedül is képes feldolgozni a szakítást, van, akinek viszont szüksége van külső segítségre. Ne szégyelld, ha te az utóbbi csoportba tartozol!
