Az első orvosi ellenőrzések a kisbabád egészségének nyomon követése szempontjából kiemelten fontosak. Általában a következő menetrendet követik:
- Születés utáni vizsgálat: Azonnal a szülőszobában, az újszülött alapvető állapotának felmérése (Apgar-érték).
- Hazamenetel előtti vizsgálat: Még a kórházban, általános állapotfelmérés, szűrővizsgálatok (pl. hallásvizsgálat, anyagcsere-betegségek szűrése).
- 1 hetes kor: Gyermekorvosi vizsgálat, súly- és hosszmérés, táplálási tanácsadás.
- 1 hónapos kor: Általános vizsgálat, esetleges oltások, csípőszűrés.
- 3 hónapos kor: Fejlődés nyomon követése, oltások.
- 6 hónapos kor: Mozgásfejlődés, táplálkozás bevezetése, oltások.
Hasznos tanácsok:
- Készülj kérdésekkel! Írd össze, mi foglalkoztat, hogy ne felejtsd el a vizsgálaton.
- Vidd magaddal a babád egészségügyi kiskönyvét! Ebben minden fontos információ rögzítve van.
- Öltöztesd a babát könnyen levehető ruhákba! Ez megkönnyíti az orvos dolgát.
- Ne félj kérdezni, ha valamit nem értesz! Az orvos dolga, hogy elmagyarázza.
A rendszeres orvosi ellenőrzések segítenek időben felismerni és kezelni az esetleges problémákat, így biztosítva a kisbabád egészséges fejlődését.
A vizsgálatok során az orvos ellenőrzi a baba súlyát, hosszát, fejkörfogatát, reflexes válaszait, bőrszínét, szív- és tüdőhangjait, valamint a mozgásfejlődését is. Fontos, hogy bármilyen aggályodat megoszd az orvossal, még akkor is, ha az apróságnak tűnik!
Az újszülöttkori szűrések jelentősége és célja
Az újszülöttkori szűrések kiemelten fontosak, hiszen ezekkel a vizsgálatokkal időben felismerhetőek olyan betegségek és állapotok, amelyek a baba későbbi fejlődését negatívan befolyásolhatják. A szűrések célja, hogy a problémákat még tünetmentes állapotban azonosítsuk, amikor a kezelés a leghatékonyabb lehet.
A szűrések során vizsgálnak különböző anyagcsere-betegségeket (pl. fenilketonúria, pajzsmirigy alulműködés), veleszületett hormonális problémákat, valamint halláskárosodást is. A vizsgálatok általában fájdalommentesek és gyorsan elvégezhetőek.
A szűrések eredményei alapján a szakemberek eldönthetik, hogy szükséges-e további kivizsgálás vagy kezelés. Fontos tudni, hogy a pozitív eredmény nem feltétlenül jelent betegséget, csak azt, hogy további vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához.
A korai felismerés és beavatkozás életminőséget javíthat és megelőzheti a súlyos szövődményeket.
A szűrések menetrendje kórházanként eltérhet, de általában a következő vizsgálatok szerepelnek benne:
- Vérvétel a sarokból (Guthrie-kártya): a metabolikus betegségek szűrésére.
- Hallásvizsgálat: a veleszületett halláskárosodás kiszűrésére.
- Csípőszűrés: a csípőficam korai felismerésére.
Ne feledje: a szűrések elvégzése a gyermek érdekét szolgálja. Ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van a szűrésekkel kapcsolatban, forduljon a gyermekorvoshoz vagy a védőnőhöz!
A kötelező védőoltások áttekintése a csecsemőkorban
A csecsemőkori kötelező védőoltások célja, hogy megvédjék a babát a súlyos, akár életveszélyes betegségektől. Ezek az oltások egy szigorú, orvosilag megalapozott menetrend szerint kerülnek beadásra.
A védőoltások beadásának ütemezése Magyarországon a következő (ez a tájékoztató jellegű, a legfrissebb információkért mindig konzultáljon a gyermekorvossal!):
- BCG (tuberkulózis elleni oltás): A kórházban, közvetlenül a születés után.
- DTPa-Hib-IPV-PCV (diftéria, tetanusz, pertussis, Haemophilus influenzae b, gyermekbénulás, pneumococcus elleni oltás): 2, 3, 4 és 18 hónapos korban. Ezeket gyakran kombinált oltásként adják be, csökkentve az injekciók számát.
- MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás): 15 hónapos korban.
- Bárányhimlő elleni oltás: 15 hónapos korban (az MMR-rel egy időben adható).
A védőoltások beadása kötelező, mivel ezek biztosítják a csecsemő és a közösség immunitását a súlyos fertőző betegségekkel szemben.
Fontos, hogy az oltások előtt tájékoztassa a gyermekorvost a baba esetleges allergiáiról, krónikus betegségeiről, vagy ha korábban bármilyen reakciót tapasztalt oltás után. Az oltás napján figyelje a baba állapotát, és ha bármilyen szokatlan tünetet észlel (pl. magas láz, kiütések, nehézlégzés), azonnal forduljon orvoshoz.
Az oltások után enyhe reakciók (pl. láz, bőrpír az injekció helyén, nyűgösség) előfordulhatnak, de ezek általában maguktól elmúlnak. A gyermekorvos tanácsot adhat a tünetek enyhítésére (pl. lázcsillapító). Ne feledje, hogy az oltások által kiváltott enyhe reakciók sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a betegségek, amelyek ellen védenek.
Az oltásokkal kapcsolatban rengeteg tévhit kering az interneten. Mindig megbízható forrásból tájékozódjon, és bátran kérdezze a gyermekorvost, ha bármilyen kérdése vagy aggálya van!
Az első orvosi vizsgálat: Mi történik a kórházban?
A kórházban töltött első napokban a babát több orvosi vizsgálatnak is alávetik. Ezek a vizsgálatok elengedhetetlenek a baba egészségének felméréséhez és a potenciális problémák korai felismeréséhez. Az egyik legfontosabb a Apgar-érték meghatározása. Ezt a babát az 1. és 5. percben vizsgálják, figyelve a szívverést, a légzést, az izomtónust, a reflexeket és a bőrszínt.
Ezen kívül a csecsemőt teljes körű fizikai vizsgálatnak vetik alá, melynek során az orvos ellenőrzi a baba testének minden részét, a fejétől a lábujjaiig. Figyelnek a szívhangokra, a tüdőhangokra, a köldökcsonkra és a csípőízületre is, hogy kizárják a veleszületett rendellenességeket.
A kórházban K-vitamint adnak a babának, ami segít a véralvadásban. Emellett elvégzik a szűrővizsgálatokat, például a hallásvizsgálatot és a PKU-szűrést (fenilketonuria), amely egy ritka, de súlyos anyagcsere-betegséget szűr.
A kórházi tartózkodás alatt a legfontosabb cél, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a baba egészséges és készen áll az otthoni életre.
Ne felejtsük el, hogy bármilyen kérdés merül fel, nyugodtan forduljunk a kórházi személyzethez! Ők a rendelkezésünkre állnak, hogy segítsenek eligazodni a sok információ között és megnyugtassanak bennünket.
Az első otthoni látogatás: A védőnő szerepe
A védőnő az egyik legfontosabb személy a kisbaba első heteiben. Az első otthoni látogatása általában a kórházból való hazatérést követő néhány napon belül történik. Ez a látogatás rendkívül hasznos, hiszen a védőnő személyesen tud tanácsot adni a baba gondozásával kapcsolatban, figyelembe véve a család egyedi körülményeit.
A védőnő ellenőrzi a baba általános állapotát: a súlyát, a bőrét, a köldökcsonkot, és a reflexeit. Emellett tájékoztatást nyújt a szoptatásról vagy tápszeres táplálásról, segít a helyes technikák elsajátításában, és válaszol a felmerülő kérdésekre. Fontos, hogy bátran kérdezzünk tőle bármit, ami aggaszt minket!
A védőnő a szülők mentális egészségére is figyelmet fordít. A gyermekágyi depresszió gyakori jelenség, és fontos, hogy időben felismerjék a jeleit. A védőnő segíthet ebben, és szükség esetén megfelelő szakemberhez irányíthat.
A védőnő elsődleges célja, hogy támogassa a családot a baba gondozásában, és biztosítsa, hogy a baba egészségesen fejlődjön.
Az első látogatás során a védőnő felvilágosítást ad a kötelező és ajánlott védőoltások menetrendjéről is, és segít a további orvosi vizsgálatok időpontjainak egyeztetésében. Győződjünk meg róla, hogy felírjuk a fontos telefonszámokat és elérhetőségeket!
Ne feledjük, a védőnő egy értékes forrás a baba első hónapjaiban. Használjuk ki a segítségét, és bátran forduljunk hozzá bármilyen kérdéssel vagy aggodalommal!
1 hetes kor: Sárgaság, súlygyarapodás és táplálási tanácsok
Az első héten a legfontosabb a sárgaság figyelése és a súlygyarapodás ellenőrzése. A sárgaság, ami a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése, az újszülöttek körében gyakori, mivel a májuk még nem teljesen érett a bilirubin feldolgozásához. Az orvos ellenőrzi a bilirubin szintjét, és szükség esetén fényterápiát javasolhat.
A súlygyarapodás kritikus fontosságú a baba egészséges fejlődéséhez. Az újszülöttek az első napokban veszíthetnek súlyukból (általában 5-10%-ot), de egy hétre el kell érniük születési súlyuk legalább 90%-át. Az orvos ellenőrzi a baba súlyát, és tanácsot ad a megfelelő táplálási technikákról.
A táplálással kapcsolatban az orvos felméri, hogy a baba megfelelően szopik-e (ha szoptatod), vagy a tápszeres táplálás megfelelő-e. Fontos, hogy a baba rendszeresen és hatékonyan táplálkozzon. Az orvos segít felismerni a baba éhségjeleit (pl. kéz szopása, forgolódás, nyüszítés) és tanácsot ad a megfelelő szoptatási/tápszeres technikáról. A szoptatást illetően figyelni kell a helyes mellre helyezésre, hogy a baba hatékonyan tudjon szopni, és ne okozzon fájdalmat az anyának. Tápszeres táplálás esetén pedig az adagolásra és a megfelelő cumisüveg kiválasztására érdemes odafigyelni.
A megfelelő táplálás és súlygyarapodás a baba egészséges fejlődésének alapja. Ne habozz kérdezni az orvost, ha bármilyen kérdésed van a táplálással kapcsolatban!
Az orvos ezen kívül ellenőrzi a baba bőrének állapotát, a köldökcsonkot (gyulladásra utaló jeleket keresve), és általános tanácsokat ad a baba gondozásával kapcsolatban.
2 hetes kor: A köldökcsonk kezelése és a baba bőrének ápolása
Két hetesen a legfontosabb teendő a köldökcsonk gondozása. Fontos, hogy szárazon és tisztán tartsuk. Ne aggódj, ha még nem esett le, ez teljesen normális. Kerüld a dörzsölést törölközővel, inkább óvatosan itasd fel a nedvességet. A pelenka vonala ne érjen a csonkhoz, hogy szellőzni tudjon.
A baba bőre ebben a korban még nagyon érzékeny. Figyelj a bőr szárazságára, különösen fürdetés után. Használj hipoallergén, illatanyagmentes babakrémet vagy olajat, ha szükséges. Ne feledkezz meg a hajlatokról sem!
Ha a köldökcsonk környéke piros, duzzadt, vagy váladék szivárog belőle, azonnal fordulj orvoshoz! Ez fertőzés jele lehet.
Érdemes figyelni a baba bőrén megjelenő kiütésekre is. A pici pattanások, a miliaria (verejtékmirigy-elzáródás miatti kiütés) gyakoriak, és általában maguktól elmúlnak. Ha viszont a kiütések kiterjedtek, viszketnek, vagy más tünetek is társulnak hozzájuk (láz, étvágytalanság), konzultálj a gyermekorvossal.
Fürdetéshez továbbra is használj langyos vizet és enyhe babafürdetőt. Ne fürdesd túl gyakran a babát, mert az kiszáríthatja a bőrét.
1 hónapos kontroll: Fejlődés, reflexek és a szülők kérdései
Az 1 hónapos kontroll az egyik legfontosabb orvosi vizsgálat a baba életében. Ekkor a gyermekorvos részletesen felméri a baba fejlődését, hogy minden a lehető legjobban alakul-e. A vizsgálat során a következőkre fókuszálnak:
- Súly és hosszmérés: Ellenőrzik, hogy a baba megfelelően gyarapodott-e a születése óta.
- Fejkörfogat mérése: Ez fontos a baba agyának fejlődésének nyomon követéséhez.
- Általános vizsgálat: A gyermekorvos megvizsgálja a baba bőrét, szívét, tüdejét, hasát és nemi szerveit.
A reflexek ellenőrzése is kulcsfontosságú. Az újszülöttkori reflexek, mint például a Moro-reflex (ijedtségre adott reakció), a szopóreflex és a fogóreflex, azt mutatják, hogy az idegrendszer megfelelően működik. Az orvos figyeli, hogy ezek a reflexek jelen vannak-e és megfelelően működnek-e.
A baba mozgásait is megfigyelik. Nézik, hogy a baba képes-e felemelni a fejét rövid időre hason fekve, és hogy a végtagjai egyenletesen mozognak-e. Az orvos tanácsot adhat a baba mozgatásával és fejlesztésével kapcsolatban is.
A legfontosabb cél az 1 hónapos kontroll során, hogy a szülők minden kérdésére választ kapjanak. Ne habozzon feltenni bármilyen kérdést, ami eszébe jut a baba etetésével, alvásával, gondozásával kapcsolatban!
Ez a vizsgálat kiváló alkalom arra, hogy megbeszéljék az esetleges szoptatási nehézségeket, a baba alvási szokásait, vagy bármilyen aggodalmat, ami felmerült az elmúlt egy hónapban. Készüljön fel kérdésekkel, és jegyzeteljen a vizsgálat során, hogy később is emlékezzen a fontos információkra.
A gyermekorvos tájékoztatást ad a következő oltásokról és a D-vitamin pótlás szükségességéről is. Ne feledje, a rendszeres orvosi ellenőrzések elengedhetetlenek a baba egészséges fejlődéséhez!
2 hónapos kontroll: Védőoltások, fejlődési mérföldkövek és a baba kommunikációja
A 2 hónapos kontroll az egyik legfontosabb állomás a baba fejlődésében. Ekkor kapja meg a legtöbb baba az első kötelező védőoltásait, amelyek a súlyos betegségek elleni védekezés alapját képezik. Készülj fel, hogy a pici sírni fog, de a gyors megnyugtatás kulcsfontosságú.
Milyen védőoltásokat kaphat a 2 hónapos baba?
- DTPa-Hib-IPV-HepB (6 in 1) kombinált oltás: Ez a diftéria, tetanusz, pertussis (szamárköhögés), Haemophilus influenzae b, gyermekbénulás (polio) és hepatitis B ellen véd.
- PCV (pneumococcus) oltás: A pneumococcus baktérium által okozott fertőzések, például tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás és középfülgyulladás ellen véd.
A védőoltások után enyhe láz, bőrpír vagy duzzanat jelentkezhet az oltás helyén. Ez teljesen normális reakció, és általában magától elmúlik. Ha a láz magas, vagy a tünetek aggasztóak, fordulj orvoshoz!
A fejlődési mérföldkövek terén a 2 hónapos babák már sokkal aktívabbak. Figyeld meg, hogy:
- Emeli a fejét hason fekve.
- Követi a tekintetével a tárgyakat.
- Mosolyog, válaszul a Te mosolyodra.
- Hangokat ad ki, gőgicsél.
A 2 hónapos kontroll során az orvos ellenőrzi a baba súlyát, magasságát és fejkörfogatát, hogy megbizonyosodjon a megfelelő fejlődésről. Fontos, hogy feltegyél minden kérdést, ami foglalkoztat, a táplálással, alvással vagy bármilyen más témával kapcsolatban!
A baba kommunikációja ebben a korban még nagyrészt sírásból és hangadásokból áll. Figyeld meg a sírás különböző típusait, mert ezek más-más igényt jelezhetnek (éhség, fáradtság, fájdalom). A sok beszélgetés, éneklés és babusgatás segíti a baba nyelvi fejlődését.
3 hónapos kontroll: Mozgásfejlődés, hasfájás és a napirend kialakítása
A 3 hónapos kontroll során a babád mozgásfejlődését alaposan megvizsgálják. Ekkor már figyelhető, hogy emeli-e a fejét hason fekve, és tartja-e azt rövid ideig. Az orvos ellenőrzi a szimmetriát a mozgásban, és azt, hogy a baba mindkét oldalát egyformán használja-e. Ne aggódj, ha még nem tökéletes a fejemelés, minden baba a saját tempójában fejlődik!
A hasfájás továbbra is téma lehet. Beszéld meg az orvossal, ha a baba továbbra is sokat sír, vagy ha a széklete megváltozott. Lehet, hogy érdemes kipróbálni probiotikumokat, vagy változtatni az étrendeden, ha szoptatsz. Az orvos tanácsot adhat a megfelelő technikákra a baba megnyugtatására, mint például a hasmasszázs vagy a hordozás.
A 3 hónapos kontroll fontos, mert ekkor lehetőség van megbeszélni a baba napirendjének kialakítását. Az orvos segíthet abban, hogy hogyan alakíts ki egy következetes etetési és alvási rendet, ami jót tesz a babának és neked is.
A napirend kialakítása nem azt jelenti, hogy szigorú szabályokhoz kell ragaszkodni, hanem inkább egy irányvonalat ad, ami segíthet a babának biztonságban és kiszámíthatóan érezni magát. Fontos, hogy a napirend rugalmas legyen, és igazodjon a baba igényeihez.
Az orvos valószínűleg rákérdez majd a védőoltásokra is, és tájékoztat a következő oltás időpontjáról. Ne felejts el feltenni minden kérdésedet, ami a baba egészségével és fejlődésével kapcsolatban felmerült!
4 hónapos kontroll: A látás és hallás fejlődése, játékok és aktivitások
A 4 hónapos kontroll során az orvos kiemelt figyelmet fordít a baba látásának és hallásának fejlődésére. Megvizsgálja, hogy a baba követi-e a tárgyakat a szemével, és reagál-e a különböző hangokra. Érdemes felkészülni arra, hogy az orvos játékosan fogja tesztelni ezeket a képességeket.
A látás fejlődésének jelei közé tartozik, hogy a baba már képes megkülönböztetni a színeket, és jobban fókuszál a távolabbi tárgyakra. A hallás esetében fontos, hogy a baba reagáljon a nevére, és a különböző hangokra, mint például a zene vagy a beszéd.
A 4 hónapos kontroll során az orvos tanácsokat ad a baba látásának és hallásának fejlesztéséhez szükséges játékokról és aktivitásokról.
Például javasolhatja, hogy színes, mozgó játékokat akasszunk a baba fölé, vagy olvassunk neki hangosan, énekeljünk neki. Ezek az aktivitások nem csak szórakoztatóak, hanem segítik a baba kognitív fejlődését is.
Az orvos feltehet kérdéseket a baba játékpreferenciáiról is. Milyen játékokkal szeret játszani? Hogyan reagál a különböző textúrákra és hangokra? Ezek az információk segítenek az orvosnak felmérni a baba fejlődését és szükség esetén javaslatokat tenni a további fejlesztésre.
5 hónapos kontroll: A hozzátáplálás előkészítése és az alvási szokások
Az 5 hónapos kontroll kiemelt fontosságú, hiszen ekkor kezdünk el gondolkodni a hozzátáplálás bevezetésén és finomhangoljuk az alvási szokásokat.
A hozzátáplálással kapcsolatban beszéljétek meg a gyermekorvossal, hogy milyen ételekkel érdemes kezdeni. Általában a vasban gazdag zöldségek és gyümölcsök (pl. brokkoli, édesburgonya, alma) javasoltak elsőként. Fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessetek be, és figyeljétek a baba reakcióit (allergia, emésztési problémák).
A gyermekorvos segít meghatározni, hogy a baba fejlődése alapján mikor a legideálisabb a hozzátáplálás elkezdése, figyelembe véve az egyéni igényeket és esetleges allergiákat.
Az alvási szokások terén továbbra is figyeljetek a biztonságos alvási környezetre (kemény matrac, nincs puha tárgy a kiságyban). Ha a baba még nem alszik át az éjszakát, érdemes megvizsgálni, hogy van-e valamilyen konkrét oka (pl. éhség, fogzás). Próbáljatok ki különböző altatási rutinokat (pl. fürdetés, meseolvasás), hogy segítsétek a babát ellazulni.
Ne feledjétek, minden baba más, ezért ami az egyik babánál működik, nem biztos, hogy a másiknál is. Legyetek türelmesek és figyeljétek a baba jelzéseit!
6 hónapos kontroll: A hozzátáplálás kezdete, vasraktárak és a mozgás koordinációja
A 6 hónapos kontroll az egyik legfontosabb állomás a baba fejlődésében, hiszen ekkor kerül előtérbe a hozzátáplálás kérdése. Az orvos felméri, hogy a baba készen áll-e az új ízekre és textúrákra. Fontos megvitatni a gyermekorvossal, hogy milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást, figyelembe véve az esetleges allergiás hajlamot a családban. Általában a zöldségekkel (pl. brokkoli, édesburgonya) szokás kezdeni, majd fokozatosan bevezetni a gyümölcsöket és a gabonákat.
Ekkor vizsgálják a baba vasraktárait is, hiszen az anyatej vagy a tápszer már nem biztos, hogy elegendő vasat biztosít a növekedéshez. Amennyiben a vas szintje alacsony, az orvos vas-kiegészítést javasolhat.
A mozgásfejlődés terén a 6 hónapos babák többsége már stabilan tartja a fejét, hasról hátra, hátulról hasra fordul, és elkezd kúszni vagy mászni. Az orvos ellenőrzi a baba mozgáskoordinációját, izomtónusát, és tanácsokat ad a további fejlesztéshez. Fontos, hogy a baba elegendő időt töltsön a hasán, hogy erősödjenek a hátizmai.
A 6 hónapos kontroll során a legfontosabb, hogy a szülő megbeszélje a gyermekorvossal a hozzátáplálással kapcsolatos kérdéseket, a vasraktárak állapotát, és a baba mozgásfejlődését.
Ezen kívül az orvos megvizsgálja a baba általános állapotát, súlyát, magasságát, fejkerületét, és ellenőrzi a reflexeit. A szülők feltehetik kérdéseiket a baba alvásával, étkezésével, vagy bármilyen egyéb aggodalmukkal kapcsolatban.
Ne feledjük, hogy minden baba egyéni ütemben fejlődik, így ne hasonlítsuk a saját babánkat másokhoz. Ha bármilyen kérdésünk vagy aggodalmunk van, bátran forduljunk a gyermekorvoshoz!
7-9 hónapos kontrollok: Új ízek, textúrák, fogzás és a kúszás-mászás
A 7-9 hónapos orvosi ellenőrzés során a hangsúly a baba fejlődésének ezen szakaszára esik: az új ízek és textúrák bevezetésére, a fogzásra és a mozgásfejlődésre (kúszás, mászás). Az orvos ellenőrzi a baba súlyát és magasságát, hogy megbizonyosodjon a megfelelő növekedésről.
Táplálkozás: Ekkor már többnyire elkezdődött a hozzátáplálás. Az orvos megbeszéli, hogy milyen ételeket próbált ki a baba, és hogyan reagált rájuk. Fontos, hogy fokozatosan vezessünk be új ízeket és textúrákat, figyeljük a baba reakcióit (allergiás tünetek, emésztési problémák). A vasban gazdag ételek bevezetése különösen fontos ebben a korban, mivel a baba vasraktárai kezdenek kiürülni.
Fogzás: A fogzás ebben az időszakban gyakori jelenség. Az orvos megvizsgálja a baba száját, hogy láthatóak-e a fogak kibújásának jelei. Megbeszélhetik a fogzási fájdalom enyhítésének módjait (fogíny masszírozása, hűtött rágókák).
A 7-9 hónapos kontroll egyik legfontosabb célja, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a baba megfelelően fejlődik-e a mozgás terén, és hogy a szülő tisztában van-e a biztonságos környezet megteremtésének fontosságával a kúszás és mászás időszakában.
Mozgásfejlődés: A legtöbb baba ebben az időszakban kezd el kúszni vagy mászni. Az orvos megfigyeli a baba mozgását, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincsenek-e fejlődési elmaradások. Fontos, hogy a baba biztonságos környezetben gyakorolhasson, távol tartva őt a veszélyes tárgyaktól és lépcsőktől. Az orvos tanácsot adhat a baba mozgásának ösztönzésére és a biztonságos környezet kialakítására vonatkozóan.
Egyéb: Az orvos feltehet kérdéseket a baba alvási szokásairól, viselkedéséről és a szülők aggodalmairól. Ekkor lehetőség van a védőoltásokkal kapcsolatos kérdések megbeszélésére is.
10-12 hónapos kontrollok: Állás, járás, beszédfejlődés és a szeparációs szorongás
A 10-12 hónapos korban esedékes orvosi ellenőrzés fókuszában a mozgásfejlődés áll. Az orvos megvizsgálja, hogy a baba önállóan fel tud-e állni, kapaszkodva jár-e, vagy esetleg már egyedül is megteszi az első bizonytalan lépéseket. Fontos, hogy minden baba a saját ütemében fejlődik, ezért ne aggódjunk, ha a miénk még nem jár, amíg más babák már szaladgálnak.
A beszédfejlődés is kiemelt terület. A baba ebben a korban már gagyog, próbálkozik egyszerű szavak kimondásával (pl. „mama”, „papa”). Az orvos azt vizsgálja, hogy a baba érti-e az egyszerű utasításokat (pl. „hozd ide”, „integess”) és reagál-e a nevére.
A szeparációs szorongás ebben a korban tetőzik. Fontos, hogy a szülő türelemmel és megértéssel kezelje a helyzetet. Soha ne búcsúzzunk el titokban a babától, mert ez csak fokozza a szorongását.
Az orvos tanácsokat adhat a szeparációs szorongás enyhítésére, például a fokozatos hozzászoktatásra a szülő távollétéhez, vagy a kedvenc játék, takaró használatára a biztonságérzet megteremtéséhez. A játékos foglalkozások, mint például a kukucs játék, segíthetnek a babának megérteni, hogy a szülő visszatér.
Ezen kívül az orvos ellenőrzi a baba súlyát, magasságát és fejkörfogatát, valamint megvizsgálja a baba általános állapotát is.
