A tinédzserkor hatalmas változások időszaka, mind a gyerek, mind a szülő számára. A fizikai és hormonális változások mellett a személyiség is átalakul, ami gyakran feszültségekhez vezet a családban. A tinédzser egyre inkább a kortársak felé fordul, a szülői befolyás csökkenhet, amit a szülők nehezen élhetnek meg.
Gyakori kihívás a kommunikáció. A tinédzserek sokszor zárkózottabbak, nehezen fejezik ki érzéseiket, vagy épp ellenkezőleg, hevesen reagálnak látszólag apró dolgokra is. Fontos, hogy a szülők türelmesek legyenek, és megpróbáljanak nyitottan, ítélkezés nélkül beszélgetni a gyermekükkel.
A szabályok és határok kérdése is konfliktusforrás lehet. A tinédzser egyre nagyobb szabadságra vágyik, de a szülő felelőssége, hogy biztonságos kereteket biztosítson. A kompromisszumkeresés, a rugalmasság és a következetesség kulcsfontosságú.
A tinédzserkor nem csak a gyerek számára nehéz időszak, hanem a szülőknek is. Meg kell tanulniuk elengedni a gyereket, miközben továbbra is támogatják és irányítják őt.
A függetlenség iránti vágy megnyilvánulhat a tanulmányi teljesítményben is. A tinédzser kevésbé fogadja el a szülői tanácsokat, inkább a saját útját akarja járni. Fontos, hogy a szülő ne erőltesse a saját elképzeléseit, hanem segítse a gyermeket a céljai elérésében.
A kortársak szerepe felértékelődik. A barátok véleménye sokszor fontosabbá válik, mint a szülőké. A szülőnek ebben az időszakban is fontos szerepe van abban, hogy megismerje a gyermek barátait, és támogassa a pozitív kapcsolatokat.
Végül, ne feledjük, hogy a tinédzserkor egy átmeneti időszak. A türelem, a megértés és a szeretet segíthet a családnak átvészelni ezt a kihívásokkal teli periódust, és megerősítheti a szülő-gyerek kapcsolatot.
A tinédzser agy fejlődése és a viselkedésre gyakorolt hatása
A tinédzserkor nem csupán a hormonok tombolásáról szól. Valójában az agy hihetetlen átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulás közvetlenül befolyásolja a tinédzserek viselkedését, ami sokszor kihívások elé állítja a szülőket.
Az egyik legfontosabb terület, ami fejlődik, a prefrontális kéreg. Ez a terület felelős a tervezésért, a döntéshozatalért, az impulzusok kontrollálásáért és a következmények felméréséért. Tinédzserkorban ez a terület még nem teljesen érett, ezért fordulhat elő, hogy a fiatalok hirtelen döntenek, kockázatvállalóbbak, és nehezebben látják előre tetteik következményeit.
Eközben a limbikus rendszer, amely az érzelmekért és az ösztönös reakciókért felelős, sokkal aktívabb. Ez magyarázza a tinédzserek intenzív érzelmi hullámzásait, a hirtelen hangulatváltozásokat és a fokozott érzékenységet a társak véleményére.
A tinédzser agy fejlődése során a jutalomközpont is érzékenyebbé válik, ami azt jelenti, hogy a fiatalok könnyebben válnak függővé különböző dolgoktól, például a közösségi médiától, az elektronikus játékoktól vagy akár a káros szerektől.
Fontos megérteni, hogy a tinédzserek nem „rosszak”, hanem az agyuk fejlődése miatt viselkednek bizonyos módon. Az agy folyamatosan alakul, és a szülői támogatás, a megfelelő környezet és a pozitív visszacsatolás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tinédzser egészségesen fejlődjön.
A szülőknek érdemes türelmesnek lenniük, és törekedniük kell a nyílt kommunikációra. Fontos, hogy a tinédzserek érezzék, hogy meghallgatják őket, és hogy a szüleik megértik a nehézségeiket. Ezzel segíthetnek nekik abban, hogy biztonságban érezzék magukat, és hogy megtanulják kezelni az érzelmeiket.
Néhány dolog, amire a szülők figyelhetnek:
- Legyenek türelmesek és megértőek.
- Törekedjenek a nyílt kommunikációra.
- Biztosítsanak stabil és támogató környezetet.
- Segítsenek a tinédzsernek megtanulni kezelni az érzelmeit.
- Beszélgessenek a kockázatokról és a következményekről.
A tinédzserkor egy nehéz időszak mind a fiatalok, mind a szülők számára. Azonban a megértés és a türelem segíthet áthidalni a problémákat, és erősíteni a családi kapcsolatokat.
A szülő-gyerek kapcsolat változása a kamaszkorban
A kamaszkor beköszöntével a szülő-gyerek kapcsolat dinamikája jelentősen átalakul. A korábban engedelmes gyermek hirtelen önállóbbá, kritikusabbá válik, és egyre inkább a saját útját keresi. Ez a folyamat mind a szülők, mind a gyerekek számára kihívásokkal teli lehet.
Gyakori, hogy a kamaszok távolabb kerülnek a szülőktől, kevesebbet osztanak meg velük a gondolataikból, érzéseikből. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem szeretik a szüleiket, hanem inkább azt, hogy nagyobb szükségük van a magánéletre és a kortárs kapcsolatokra. Fontos megérteni, hogy ez egy természetes fejlődési szakasz.
A viták és konfliktusok is gyakoribbá válhatnak. A kamaszok feszegetik a határokat, próbára teszik a szülők türelmét. Ezek a konfliktusok gyakran a szülői szabályok, elvárások körül forognak. A szülőknek ilyenkor kulcsfontosságú, hogy rugalmasak és megértőek legyenek, de ugyanakkor következetesen képviseljék a fontos értékeket.
A legfontosabb, hogy a szülő-gyerek kapcsolat a kamaszkorban is megőrizze a kölcsönös tiszteletet és bizalmat. Ez az alapja annak, hogy a kamasz biztonságban érezze magát, és a szülőkhöz fordulhasson, ha segítségre van szüksége.
A kommunikáció kulcsfontosságú. A szülőknek aktívan kell hallgatniuk a kamasz gyermekeiket, még akkor is, ha nem értenek egyet velük. Fontos, hogy érdeklődést mutassanak a kamaszok élete iránt, és ne ítélkezzenek. A nyílt és őszinte kommunikáció segíthet áthidalni a generációs szakadékot.
A szülőknek emlékezniük kell arra, hogy ők is voltak kamaszok, és hogy ez egy nehéz időszak. A türelem, a megértés és a szeretet a legfontosabb eszközök a szülői tarsolyban. Az is segíthet, ha a szülők emlékeztetik magukat arra, hogy a kamaszkor egy átmeneti szakasz, és hogy a gyermekük hamarosan felnőtté válik.
Kommunikációs akadályok és áthidalásuk: Aktív hallgatás, empátia, őszinteség
A tinédzserkorban a kommunikáció a szülők és a gyerekek között komoly kihívások elé nézhet. A hormonális változások, az identitáskeresés és a kortársak befolyása mind hozzájárulhatnak a falak építéséhez. A kommunikációs akadályok leküzdésének kulcsa az aktív hallgatás, az empátia és az őszinteség.
Aktív hallgatás azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel a tinédzserre fókuszálunk, nem szakítjuk félbe, nem ítélkezünk és nem adunk azonnal tanácsot. Próbáljunk meg a szavak mögött rejlő érzelmekre is figyelni. Ahelyett, hogy azonnal megoldást kínálnánk, kérdezzünk rá, hogy jobban megértsük a helyzetét. Például: „Értem, hogy ez nagyon frusztráló lehetett. Mesélj még róla, mit éreztél pontosan?”. Ez a fajta odafigyelés megmutatja a tinédzsernek, hogy fontos számunkra, amit mond, és hogy elfogadjuk őt.
Az empátia azt jelenti, hogy megpróbáljuk beleélni magunkat a tinédzser helyzetébe, és megérteni az ő szemszögéből a dolgokat. Ne felejtsük el, hogy nekünk is voltak hasonló nehézségeink tinédzserként, még ha más formában is jelentkeztek. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „Túlzásba viszed!”, próbáljuk meg azt mondani: „Értem, hogy ez nehéz lehet, én is emlékszem, hogy milyen volt hasonló helyzetben lenni”. Az empátia segít a bizalom kiépítésében és a kommunikáció megnyitásában.
Az őszinteség mindkét fél részéről elengedhetetlen. A tinédzserek értékelik, ha a szüleik őszinték velük, még akkor is, ha a válasz nem az, amit hallani szeretnének. Az őszinteség azonban nem jelentheti azt, hogy mindent elmondunk, amit gondolunk. Fontos, hogy a mondanivalónkat a tinédzser életkorának és érettségének megfelelően fogalmazzuk meg. Ne féljünk bevallani, ha hibáztunk, vagy ha nem tudunk valamit. Ez megmutatja a tinédzsernek, hogy mi is emberek vagyunk, és hogy a hibákból tanulni lehet.
A legfontosabb, hogy a tinédzser érezze, hogy feltétel nélkül szeretjük és elfogadjuk őt, még akkor is, ha nem értünk egyet minden döntésével. Ez a biztonságérzet teremti meg a nyitott és őszinte kommunikáció alapját.
A kommunikáció javításához érdemes kipróbálni a következőket:
- Szánjunk időt a beszélgetésre: Kapcsoljuk ki a telefonunkat, a tévét és szenteljük a teljes figyelmünket a tinédzsernek.
- Kérdezzünk nyitott kérdéseket: Ahelyett, hogy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket tennénk fel, kérdezzünk olyat, amire kifejtő választ kell adni.
- Ne kritizáljunk: A kritika bezárja a kommunikációt. Próbáljunk meg inkább a pozitívumokra koncentrálni.
- Ne feledkezzünk meg a testbeszédről: A testbeszédünk sokat elárulhat arról, hogy mit gondolunk és érzünk. Próbáljunk meg nyitott és barátságos testbeszédet használni.
A kommunikációs akadályok áthidalása nem könnyű feladat, de a befektetett energia meghozza gyümölcsét. A nyitott és őszinte kommunikáció segít a tinédzsernek abban, hogy biztonságban érezze magát, és hogy a szüleihez fordulhasson a problémáival.
Konfliktuskezelési stratégiák: Határok meghúzása, kompromisszumok, következetesség
A tinédzserkor a határok feszegetésének időszaka. A szülő feladata, hogy határokat húzzon, de ezt nem diktatórikus módon kell tennie. Fontos, hogy a határok érthetőek és indokoltak legyenek. Például, ha a tinédzser későn akar hazajönni, magyarázzuk el, hogy miért aggódunk a biztonságáért, és javasoljunk egy kompromisszumos időpontot. A határok kijelölésekor vegyük figyelembe a tinédzser érettségét és felelősségét. Nem mindegy, hogy egy 14 éves vagy egy 17 éves szeretne hosszabb ideig kint maradni.
A kompromisszum elengedhetetlen a konfliktusok kezelésében. Ne ragaszkodjunk mindenáron a saját elképzeléseinkhez. Hallgassuk meg a tinédzser érveit, és próbáljunk meg közös nevezőre jutni. Például, ha a tinédzser több időt szeretne tölteni a számítógépen, egyezzünk meg abban, hogy mennyi időt tölthet ott, és mikor kell abbahagynia. A kompromisszum azt mutatja, hogy tiszteljük a tinédzser véleményét, és hajlandóak vagyunk engedni.
A következetesség kulcsfontosságú. Ha egyszer meghúztunk egy határt, tartsuk is be. Ha a tinédzser megsérti a szabályokat, alkalmazzuk a megbeszélt következményeket. A következetesség azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk a szabályokat, és nem engedünk a nyomásnak. Ugyanakkor fontos, hogy a következmények arányosak legyenek a szabályszegéssel. Ne büntessük túl a tinédzsert, mert az ellenkező hatást válthat ki.
A következetes, de rugalmas szülői hozzáállás az, ami a leginkább elősegíti a tinédzser egészséges fejlődését és a szülő-gyermek kapcsolat megőrzését.
A konfliktusok elkerülése érdekében próbáljunk meg megelőző intézkedéseket tenni. Például, beszéljük meg a tinédzserrel a szabályokat, mielőtt probléma merülne fel. Kérdezzük meg a véleményét, és engedjük, hogy ő is részt vegyen a szabályok kialakításában. Ezáltal a tinédzser nagyobb valószínűséggel fogja betartani a szabályokat, mert úgy érzi, hogy beleszólása volt a döntésbe.
Ne felejtsük el, hogy a tinédzserkor egy nehéz időszak mind a tinédzser, mind a szülő számára. Legyünk türelmesek, megértőek és támogatóak. Próbáljunk meg a tinédzser szemszögéből látni a dolgokat, és ne ítélkezzünk felette. Ezzel a hozzáállással könnyebben átvészelhetjük ezt az időszakot, és megerősíthetjük a kapcsolatunkat a tinédzserrel.
Néhány példa a konfliktusok kezelésére:
- Késés: Egyezzünk meg egy maximális késési időben, és ha a tinédzser ezt túllépi, csökkentsük a következő alkalommal a kint töltött időt.
- Házimunka: Osszuk el a házimunkát igazságosan, és ha a tinédzser nem végzi el a feladatát, vonjunk le a zsebpénzéből.
- Képernyőidő: Állítsunk fel egy napi limitet a képernyőidőre, és ha a tinédzser ezt túllépi, tiltsuk le a készüléket a következő napra.
Fontos, hogy a szülő és a tinédzser közötti kommunikáció nyílt és őszinte legyen. Beszéljünk a problémákról, és próbáljunk meg közösen megoldást találni. Ne féljünk segítséget kérni szakembertől, ha úgy érezzük, hogy nem tudjuk egyedül kezelni a helyzetet.
A tinédzser identitáskeresése és a szülői támogatás szerepe
A tinédzserkor az identitáskeresés időszaka. A fiatalok ekkor kezdik el igazán felfedezni, kik is ők valójában, mi érdekli őket, milyen értékeket vallanak. Ez egy bonyolult folyamat, mely során a szülői támogatás kulcsfontosságú lehet. A tinédzserek kísérleteznek különböző szerepekkel, stílusokkal, baráti körökkel, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbbet. Ez a kísérletezés néha konfliktusokhoz vezethet a szülőkkel, akik esetleg aggódnak gyermekük viselkedése miatt.
A szülők feladata ebben az időszakban, hogy támogassák gyermeküket anélkül, hogy kontrollálnák. Fontos, hogy teret engedjenek a felfedezésnek, de egyúttal biztosítsák a biztonságos határokat is. A tinédzsereknek szükségük van arra, hogy érezzék, szeretik és elfogadják őket, még akkor is, ha nem értenek egyet minden döntésükkel.
A kommunikáció ebben az időszakban különösen fontos. A szülőknek nyitottnak kell lenniük a beszélgetésre, és meg kell próbálniuk megérteni gyermekük szempontjait, még akkor is, ha az nehéz. Az ítélkezés helyett a meghallgatás és az empátia a leghatékonyabb eszközök a kapcsolat fenntartásához.
Az identitáskeresés során a tinédzsernek szüksége van arra, hogy érezze, a szülő a háttérben áll, és támogatja őt, még akkor is, ha nem ért egyet minden döntésével. A feltétel nélküli szeretet és elfogadás a legfontosabb, amit a szülő adhat.
Fontos, hogy a szülők modellként is szolgáljanak. A tinédzserek megfigyelik szüleik viselkedését, és abból tanulnak. Ha a szülők nyitottak, elfogadóak és tiszteletteljesek, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki a tinédzserben is hasonló viselkedés.
Néhány tipp a szülői támogatáshoz:
- Legyen türelmes és megértő.
- Hallgassa meg gyermekét anélkül, hogy ítélkezne.
- Engedje meg a kísérletezést, de tartsa szem előtt a biztonságot.
- Mutassa ki a szeretetét és elfogadását.
- Építsen ki egy erős kommunikációs csatornát.
A tinédzserkor kihívásokkal teli időszak mind a fiatalok, mind a szülők számára. A türelem, a megértés és a feltétel nélküli szeretet azonban segíthet átvészelni ezt az időszakot, és megerősítheti a családi kötelékeket.
A kortárs kapcsolatok hatása és a szülői befolyás megőrzése
A tinédzserkorban a kortárs kapcsolatok jelentősége ugrásszerűen megnő. A barátok véleménye, a csoport normái egyre nagyobb súllyal esnek latba, ami természetes része a felnőtté válásnak és az identitáskeresésnek. A szülők számára ez kihívást jelenthet, hiszen úgy érezhetik, háttérbe szorulnak. Fontos azonban megérteni, hogy a tinédzser nem feltétlenül utasítja el a szülői értékeket, csupán egyre inkább a saját útját keresi.
A kortársak hatása nem feltétlenül negatív. A barátok segíthetnek a szociális készségek fejlesztésében, az érzelmi támogatásban, és a különböző nézőpontok megismerésében. Ugyanakkor a negatív hatások is jelen lehetnek, például a kockázatos viselkedés, a kábítószer-használat vagy a bullying.
A szülői befolyás megőrzése ebben az időszakban kulcsfontosságú, de a megközelítésnek változnia kell. A tekintélyelvű nevelés helyett a bizalomra és a nyitott kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt. A tinédzsernek éreznie kell, hogy a szülő elfogadja őt, még akkor is, ha nem ért egyet minden döntésével.
A szülői befolyás megőrzésének legfontosabb eszköze a folyamatos, őszinte kommunikáció és a bizalom építése.
Íme néhány tipp a szülői befolyás megőrzéséhez:
- Figyeljünk oda a tinédzser mondanivalójára, még akkor is, ha nem értünk vele egyet.
- Próbáljunk meg belehelyezkedni a helyzetébe, és megérteni a motivációit.
- Kerüljük a kritikát és a vádaskodást.
- Beszélgessünk a kortárs kapcsolatokról, és segítsünk a tinédzsernek felismerni a pozitív és negatív hatásokat.
- Legyünk elérhetőek, ha a tinédzsernek szüksége van ránk.
- Mutassunk példát a helyes viselkedésre.
Ne feledjük, a tinédzserkor egy átmeneti időszak. A szülői szeretet és támogatás ebben az időszakban is elengedhetetlen, még akkor is, ha a tinédzser néha úgy tűnik, elutasítja azt. A türelem és a megértés a kulcs a sikeres kapcsolathoz.
Technológia és a digitális világ: Kihívások és lehetőségek a szülő-gyerek kapcsolatban
A technológia térhódítása gyökeresen megváltoztatta a tinédzserek életét, és ezzel együtt a szülőkkel való kapcsolatukat is. A digitális világ egyszerre kínál lehetőségeket és kihívásokat mindkét fél számára.
Az egyik legfontosabb kihívás a kommunikációs szakadék. A tinédzserek gyakran otthonosabban mozognak a digitális térben, mint a szüleik, ami nehezíti a közös nevező megtalálását. A szülőknek nehézséget okozhat a tinédzserek online tevékenységeinek megértése, ami bizalmatlansághoz és konfliktusokhoz vezethet.
A cyberbullying (online zaklatás) egy másik komoly probléma. A tinédzserek könnyen áldozattá válhatnak, és gyakran félnek erről beszélni a szüleiknek. A szülőknek ébernek kell lenniük, és nyitottan kell beszélgetniük a gyerekeikkel a témáról.
Azonban a technológia nem csak kihívásokat tartogat. A közösségi média és az online kommunikációs platformok lehetővé teszik a tinédzserek számára, hogy kapcsolatot tartsanak a barátaikkal és a családjukkal, még akkor is, ha fizikailag távol vannak egymástól. Emellett a digitális eszközök hozzáférést biztosítanak hatalmas mennyiségű információhoz és oktatási lehetőséghez.
A szülőknek törekedniük kell arra, hogy megértsék a tinédzserek online világát, és segítsenek nekik felelősségteljesen használni a technológiát.
Ehhez fontos a nyílt kommunikáció és a bizalom. A szülőknek meg kell próbálniuk érdeklődni a tinédzserek online tevékenységei iránt, és megbeszélni velük az esetleges veszélyeket. Fontos, hogy a szülők példát mutassanak a felelősségteljes internethasználatban, és korlátozzák a saját képernyő előtt töltött idejüket.
A digitális írástudás fejlesztése mind a szülők, mind a tinédzserek számára elengedhetetlen. A szülőknek meg kell tanulniuk, hogyan ismerjék fel a hamis információkat és a potenciális veszélyeket az interneten. A tinédzsereknek pedig meg kell érteniük a digitális lábnyomuk fontosságát, és a felelősségteljes online viselkedés szabályait.
A mentális egészség fontossága: Jelek felismerése, segítségkérés, a stigma leküzdése
A tinédzserkor egy kritikus időszak a mentális egészség szempontjából. A hormonális változások, a társadalmi nyomás és az identitáskeresés mind hozzájárulhatnak a szorongáshoz, a depresszióhoz és más mentális egészségügyi problémákhoz. Szülőként kulcsfontosságú, hogy figyeljünk a jelekre és segítsünk gyermekünknek időben segítséget kérni.
A jelek felismerése: Nem minden tinédzser mutatja ugyanazokat a tüneteket, de vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelni:
- Hirtelen hangulatingadozások, ingerlékenység.
- Érdeklődés elvesztése olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban élvezett.
- Alvási szokások megváltozása (túl sok vagy túl kevés alvás).
- Étvágy megváltozása (hirtelen súlygyarapodás vagy -vesztés).
- Visszahúzódás a családtól és a barátoktól.
- Koncentrációs nehézségek.
- Fáradtság és energiahiány.
- Öngyilkossági gondolatok vagy tervek (ez azonnali beavatkozást igényel!).
Segítségkérés: Ha aggódsz a gyermeked mentális egészsége miatt, ne habozz segítséget kérni. Beszélj vele nyíltan és őszintén a problémáiról. Fontos, hogy érezze, hogy támogatod és meghallgatod őt. Fordulhattok a háziorvoshoz, iskolapszichológushoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez. Ők segíthetnek a diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kidolgozásában.
A stigma leküzdése: Sajnálatos módon a mentális betegségek még mindig tabunak számítanak a társadalomban. Ez megnehezítheti a segítségkérést. Fontos, hogy beszéljünk a mentális egészségről nyíltan és őszintén, és hogy megmutassuk a gyermekünknek, hogy nincs szégyellnivalója, ha segítségre van szüksége.
A mentális egészség éppolyan fontos, mint a fizikai egészség. Ne hanyagoljuk el!
Bátorítsd a gyereket, hogy beszéljen az érzéseiről. Mutass empátiát és megértést. Keressetek együtt megoldásokat. A családi kommunikáció és a bizalom elengedhetetlen a mentális egészség megőrzéséhez és a problémák megoldásához.
Emlékezz, a szülői szeretet és támogatás a legfontosabb! Ha úgy érzed, hogy egyedül nem tudsz megbirkózni a helyzettel, ne szégyellj te magad is segítséget kérni! A szülők mentális egészsége is fontos, hiszen csak így tudnak teljes mértékben támogatni a gyermekeiket.
Önbizalom építése és a pozitív megerősítés szerepe
A tinédzserkor kritikus időszak az önbizalom szempontjából. A szülőknek ebben az időszakban kulcsszerepük van a gyermekük önértékelésének alakításában. A pozitív megerősítés nem pusztán dicséretet jelent, hanem a gyermek erősségeinek, erőfeszítéseinek és fejlődésének tudatos észrevételét és elismerését.
Fontos, hogy a dicséret konkrét legyen. Ne csak azt mondjuk, hogy „jó vagy”, hanem inkább: „Nagyon tetszett, ahogy megoldottad azt a matek feladatot, látszik, hogy sokat gyakoroltál.” Ezáltal a gyermek tudja, hogy a szülő figyeli a munkáját és értékeli a belefektetett energiát.
A hibák kezelése is kulcsfontosságú. Senki sem tökéletes, és a tinédzsereknek szüksége van arra, hogy tudják, a hibákból tanulni lehet. Ahelyett, hogy a hibát hangsúlyoznánk, fókuszáljunk a megoldásra, a tanulságokra és a fejlődési lehetőségekre. „Látom, hogy nem sikerült elsőre, de próbáld meg újra! Hiszek benned!” – egy ilyen mondat sokkal többet ér, mint a kritika.
A szülőknek tudniuk kell, hogy a tinédzserkorban az önbizalom építése nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamatos, odafigyelést és támogatást igénylő folyamat.
A pozitív megerősítés nem csak szóbeli dicséretet jelenthet. Apró gesztusok, mint egy közös vacsora, egy érdeklődő kérdés a napjáról, vagy egy elismerő pillantás is sokat számíthatnak. A lényeg, hogy a gyermek érezze, hogy szeretik, elfogadják és értékelik.
Végül, de nem utolsósorban, a szülőknek példát kell mutatniuk az önbizalom terén. Ha a szülő magabiztosan kezeli a saját kihívásait, a gyermek is könnyebben megtanulja, hogyan küzdjön meg a sajátjaival. A szülői példamutatás ugyanolyan fontos, mint a szóbeli megerősítés.
