Az érintés a babák számára elsődleges kommunikációs forma. Mielőtt a szavak megjelennének, a simogatás, a ringatás, a bőrkontaktus mind-mind üzeneteket közvetít a kicsi felé. Ezek az üzenetek pedig a biztonságról, szeretetről és a gondoskodásról szólnak.
A babák idegrendszere még fejlődésben van, és az érintés kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A bőrön keresztül érkező ingerek stimulálják az idegsejteket, elősegítve az agy fejlődését. A rendszeres babasimogatás hozzájárul a jobb alváshoz, a stressz csökkentéséhez, és az emésztési problémák enyhítéséhez is.
A babasimogatás nem csupán egy kedves gesztus, hanem egy nélkülözhetetlen szükséglet a baba testi-lelki fejlődéséhez.
Emellett, a babasimogatás mélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot. A fizikai közelség, a finom érintések oxitocint szabadítanak fel mindkét félben, ami a kötődés hormonja. Ezáltal erősödik a bizalom és a biztonságérzet a baba és a szülő között.
Az érintés hatalma: Az érintés, mint az elsődleges kommunikációs forma
A babák számára az érintés az elsődleges kommunikációs forma, jóval azelőtt, hogy a szavakat megértenék vagy használnák. A simogatás, a ringatás, a bőr-bőr kontaktus mind-mind üzenetet közvetít: biztonságot, szeretetet és elfogadást. Ez a nonverbális kommunikáció elengedhetetlen a baba érzelmi és fizikai fejlődéséhez.
Gondoljunk csak bele: a méhen belüli életben a baba folyamatosan érintkezésben van az anyaméh falával. A születés után ez a folyamatos érintés hirtelen megszűnik. A babasimogatás segít áthidalni ezt a szakadékot, és biztosítja a baba számára a megszokott, biztonságos környezetet.
Az érintés nem csupán egy érzékszervi inger, hanem a baba elsődleges nyelve. Ezen keresztül tanulja meg, hogy szeretve van, hogy biztonságban van, és hogy valaki gondoskodik róla.
Az érintésen keresztül a baba megtapasztalja a világot. A különböző textúrák, a hőmérsékletváltozások mind-mind új információkat közvetítenek. A simogatás segíti a baba testtudatának kialakulását, és hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértse a saját testének határait.
Ne feledjük, hogy a babasimogatás nem csak a babának jó. Az anya-baba közötti érintés mindkettőjük számára oxitocint szabadít fel, ami a kötődés hormonja. Ez erősíti a kapcsolatot, csökkenti a stresszt, és elősegíti a nyugodt, szeretetteljes légkör kialakulását.
A bőr, mint érzékszerv: A bőr szerepe a babák világában
A baba bőre nem csupán egy védőréteg; a legnagyobb érzékszervük. Az érintésen keresztül érzékelik a világot, ezáltal tájékozódnak a környezetükről és építik ki a kapcsolataikat. A bőrük telis-tele van idegvégződésekkel, melyek rendkívül érzékenyek a hőmérsékletre, nyomásra és fájdalomra.
Az érintésen keresztül történő kommunikáció különösen fontos a korai életszakaszban, amikor a baba még nem tud beszélni. A simogatás, ölelés és a gyengéd érintés biztonságot és szeretetet közvetít. A bőrön keresztül érkező pozitív ingerek serkentik az agy fejlődését és elősegítik a szociális készségek kialakulását.
A bőr tehát nem csupán egy passzív borítás, hanem egy aktív érzékszerv, mely kulcsszerepet játszik a baba fejlődésében és a világgal való kapcsolatának megteremtésében.
A babamasszázs például kiváló módja annak, hogy a bőrön keresztül támogassuk a baba fejlődését. A rendszeres masszázs segíthet enyhíteni a hasfájást, javítani az alvást és erősíteni a kötődést a szülővel.
Fontos megjegyezni, hogy minden baba más és más. Van, aki imádja a szoros ölelést, míg mások a finomabb érintéseket preferálják. Figyeljük a baba jelzéseit, és igazítsuk az érintésünk intenzitását és gyakoriságát az ő igényeihez. A lényeg a gyengédség és a szeretet kifejezése a bőrön keresztül.
Az érintés élettani hatásai: Hormonok, idegrendszer és a babasimogatás
A babasimogatás élettani hatásai mélyrehatóak és sokrétűek. Az érintés nem csupán kellemes érzés, hanem elengedhetetlen a baba egészséges fejlődéséhez. Hormonális szinten a simogatás serkenti az oxitocin termelődését, melyet gyakran „szeretethormonnak” is neveznek. Ez a hormon elősegíti a kötődés kialakulását a szülő és a baba között, csökkenti a stresszt, és nyugtató hatással van mindkettőjükre.
Ezzel szemben a stresszhormon, a kortizol szintje csökken a babasimogatás hatására. A krónikus stressz, mely magas kortizolszinttel jár, káros hatással lehet a baba fejlődő agyára és immunrendszerére. A rendszeres, szeretetteljes érintés segít a babának megtanulni szabályozni a stresszreakcióit, ami hosszú távon pozitív hatással van a mentális és fizikai egészségére.
Az idegrendszer szempontjából a bőrön található receptorok stimulálása kulcsfontosságú. Ezek a receptorok információkat közvetítenek az agy felé a hőmérsékletről, nyomásról és fájdalomról. A gyengéd simogatás aktiválja a C-taktilis idegrostokat, melyek különösen érzékenyek a lassú, finom érintésre. Ezek az idegrostok az agy érzelmi központjaiba közvetítik az információt, hozzájárulva a jó közérzet és a biztonságérzet kialakulásához.
A babasimogatás nem pusztán egy kedves gesztus, hanem egy biológiai szükséglet, mely alapvetően befolyásolja a baba idegrendszeri és hormonális fejlődését.
Ráadásul a babasimogatás serkenti a mielin képződését az idegsejtek körül. A mielin egy zsíros anyag, mely szigeteli az idegrostokat, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb idegi impulzusok terjedését. Ez elengedhetetlen a mozgáskoordináció, a tanulás és a kognitív fejlődés szempontjából.
Összességében a babasimogatás komplex élettani hatásai révén hozzájárul a baba optimális fejlődéséhez, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, és megalapozza a későbbi egészséges érzelmi és társas viselkedést.
Koraszülöttek és az érintés: A kengurumódszer és egyéb érintés-alapú terápiák
A koraszülött babák számára az érintés még kritikusabb szerepet tölt be, mint a időre született csecsemőknél. Fejletlen idegrendszerük miatt az érintés segíti a fejlődésüket, a stressz csökkentését és a szülővel való kötődés kialakítását. A koraszülöttek gyakran inkubátorban töltik az első heteket, ami korlátozza az érintkezés lehetőségét, ezért a speciális érintés-alapú terápiák rendkívül fontosak.
A kengurumódszer, amikor a babát bőrkontaktusban helyezik az anya (vagy apa) mellkasára, az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer.
A kengurumódszer segít stabilizálni a baba szívritmusát, légzését és testhőmérsékletét, emellett elősegíti a súlygyarapodást és csökkenti a fertőzések kockázatát.
Ezen kívül a kengurumódszer erősíti a szülő-gyermek kötődést, és csökkenti a szülők szorongását is.
Más érintés-alapú terápiák közé tartozik a gyengéd masszázs, melyet képzett szakember végezhet. A masszázs segíthet a koraszülött babák emésztésének javításában, a nyugtalan viselkedés csökkentésében és az izmok lazításában. Fontos, hogy a masszázst mindig óvatosan és a baba jelzéseit figyelembe véve végezzük.
A koraszülöttek számára az érintés nem csupán a szeretet kifejezése, hanem egy életmentő terápia, mely támogatja a fejlődésüket és a túlélésüket.
Az érintés pszichológiai hatásai: Kötődés, biztonságérzet és önbizalom
A babasimogatás nem csupán kellemes érzés a babának, hanem mélyreható pszichológiai hatásokkal is bír. Az érintés az elsődleges kommunikációs csatorna a csecsemő és a gondozó között, ami megalapozza a későbbi érzelmi és társas fejlődést.
A szeretetteljes érintés, mint például a simogatás, a babamasszázs vagy a szimpla ölelés, elősegíti a kötődés kialakulását. Amikor a baba érzi a szülő közelségét, melegét, és a bőrén a gyengéd érintést, az agyában oxitocin szabadul fel, a „szeretethormon”. Ez a hormon erősíti a kötődést a szülővel, ami elengedhetetlen a baba biztonságérzetének kialakulásához.
A biztonságérzet pedig kulcsfontosságú a baba önbizalmának fejlődéséhez. Ha a baba tudja, hogy számíthat a szülőre, hogy a szükségletei kielégítésre kerülnek, akkor egy alapvető bizalom alakul ki benne a világgal szemben. Ez a bizalom az alapja annak, hogy később merjen felfedezni, próbálkozni, és hibázni, anélkül, hogy állandó félelem uralkodna rajta.
A babasimogatás tehát nem csupán egy gesztus, hanem egy befektetés a baba jövőjébe. Az érintés által közvetített biztonságérzet és kötődés lehetővé teszi, hogy a baba magabiztos, kiegyensúlyozott felnőtté váljon.
A szeretetteljes érintés az alapja a biztonságos kötődésnek, ami elengedhetetlen a baba egészséges pszichés fejlődéséhez.
A hiányos érintés negatív hatással lehet a baba fejlődésére. A kutatások azt mutatják, hogy az érintésmegvonás növelheti a stresszhormonok szintjét, ami hosszú távon befolyásolhatja az immunrendszer működését, az alvást és az étvágyat. Ezért is fontos tudatosan odafigyelni a babasimogatásra, és minél több szeretetteljes érintést biztosítani a babának.
Az érintés emellett segít a babának megismerni a saját testét és a külvilágot. A simogatás, a masszázs során a baba megtapasztalja a különböző textúrákat, hőmérsékleteket, ami hozzájárul az érzékszervi integrációhoz és a testtudat fejlődéséhez.
A babamasszázs: Technikák, előnyök és a szülő-gyermek kapcsolat erősítése
A babamasszázs egy csodálatos módja annak, hogy a szülő és a baba közötti kötődés tovább mélyüljön, miközben számos fizikai és érzelmi előnyt is biztosít a kicsinek. A finom, szeretetteljes érintés a babamasszázs során nem csak kellemes élmény, hanem hozzájárul a baba idegrendszerének fejlődéséhez, a vérkeringés javításához és az emésztési problémák enyhítéséhez is.
Számos masszázstechnika létezik, melyek közül választhatunk, de a legfontosabb, hogy a baba igényeihez és hangulatához igazítsuk a mozdulatokat. Néhány alapvető technika:
- Simító mozdulatok: Kezdjük a lágy, simító mozdulatokkal a baba mellkasán, hasán és végtagjain. Mindig a szív irányába végezzük a mozdulatokat.
- Gyúró mozdulatok: Óvatosan gyúrjuk meg a baba izmait, különösen a vállakon, a karokon és a lábakon.
- Körkörös mozdulatok: A hasmasszázsnál használhatunk körkörös mozdulatokat, melyek segíthetnek a gázképződés csökkentésében és a székrekedés enyhítésében.
- Láb- és kézmasszázs: A pici lábak és kezek masszírozása különösen pihentető lehet a babának.
Fontos, hogy mindig figyeljünk a baba jelzéseire. Ha a baba sír, feszült vagy elfordul, hagyjuk abba a masszázst. A masszázs során használhatunk bababarát olajat, például mandulaolajat vagy napraforgóolajat, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen illatosított.
A babamasszázs nem csupán a fizikai érintésről szól, hanem egy mély, érzelmi kapcsolat kialakításának eszköze. A szülő figyelme, szeretete és a baba iránti érzékenysége mind hozzájárulnak a baba biztonságérzetének és önbizalmának növekedéséhez.
A babamasszázs előnyei:
- Erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot: A masszázs során felszabaduló oxitocin (a „szeretethormon”) mind a szülőben, mind a babában fokozza a kötődést.
- Javítja a baba alvását: A relaxáló masszázs segíthet a babának ellazulni és mélyebben aludni.
- Enyhíti a hasfájást és a gázképződést: A hasmasszázs segíthet a baba emésztőrendszerének működésében.
- Fejleszti a baba idegrendszerét: A masszázs serkenti az idegrendszer fejlődését és a testtudat kialakulását.
- Csökkenti a stresszt és a szorongást: A masszázs segíthet a babának megnyugodni és ellazulni, ami csökkentheti a stresszt és a szorongást.
A babamasszázs tehát egy értékes és szeretetteljes tevékenység, amely mind a babának, mind a szülőnek számos előnnyel jár. Érdemes beépíteni a mindennapi rutinba!
Az érintés hiánya: Depriváció hatásai a fejlődésre
Az érintés elhanyagolása, vagyis a szenzoros depriváció súlyos következményekkel járhat a csecsemők fejlődésére. A babasimogatás hiánya nem csupán a testi, hanem a lelki és szellemi fejlődést is negatívan befolyásolja.
A deprivált környezetben nevelkedő babák gyakran tapasztalnak késedelmet a motoros készségek fejlődésében. Nehezebben tanulnak meg kúszni, mászni és járni. A nyelvi fejlődés is lelassulhat, mivel az érintés hiánya csökkenti az agyi területek aktivitását, amelyek a kommunikációért felelősek.
Az érzelmi fejlődés terén a depriváció a bizalom hiányához vezethet. A babák nehezebben alakítanak ki biztonságos kötődést a gondozóikkal, ami hosszú távon befolyásolja a kapcsolataikat és a szociális készségeiket.
Az érintés hiánya növeli a stresszhormonok szintjét a babák szervezetében, ami gyengíti az immunrendszert és fogékonyabbá teszi őket a betegségekre.
Súlyos esetekben a depriváció pszichés problémákhoz, mint például szorongáshoz és depresszióhoz vezethet már gyermekkorban. Fontos megjegyezni, hogy az érintés nem csak kényeztetés, hanem alapvető szükséglet a babák számára, melynek kielégítése elengedhetetlen a harmonikus fejlődéshez.
Érintés és agyfejlődés: Az érintés hatása az agyi kapcsolatok kialakulására
Az érintés nem csupán egy kellemes érzés a babák számára, hanem elengedhetetlen az egészséges agyfejlődéshez. A babasimogatás során felszabaduló hormonok, mint például az oxitocin, közvetlenül befolyásolják az agyi kapcsolatok kialakulását és erősödését.
Az agy fejlődése során neuronok milliói keresik a kapcsolatot egymással. Az érintés, különösen a gyengéd simogatás, serkenti ezeknek a kapcsolatoknak a kialakulását. A bőr receptorai érzékelik az érintést, és jeleket küldenek az agyba, ahol ezek a jelek aktiválják a különböző agyi területeket, beleértve az érzelmi központokat és a tanulási folyamatokért felelős területeket.
A korai életszakaszban a rendszeres és szeretetteljes érintés kulcsfontosságú az agy optimális fejlődéséhez. Azok a babák, akik elegendő fizikai kontaktusban részesülnek, nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki egészséges érzelmi kötelékek, és jobban kezelik a stresszt a későbbi életük során.
A babasimogatás nem csupán a szeretet kifejezése, hanem az agyfejlődés egyik legfontosabb építőköve.
Hiányos érintés esetén az agyi kapcsolatok fejlődése lelassulhat, ami hosszú távon befolyásolhatja a kognitív képességeket és az érzelmi stabilitást. Ezért kiemelten fontos, hogy a szülők és gondozók minél többet simogassák, öleljék és dédelgessék a babájukat.
Az érintés aktiválja a vagus ideget is, ami összeköti az agyat a belső szervekkel. Ez a stimuláció segíti a babát a relaxációban, a szívritmus stabilizálásában és a légzés szabályozásában, mindez hozzájárulva az idegrendszer optimális fejlődéséhez.
Az érintéskultúra különbségei: Hogyan érintik a babákat különböző kultúrákban?
A babasimogatás fontossága univerzális, de az érintéskultúra jelentősen eltérhet a világ különböző részein. Vannak kultúrák, ahol a folyamatos testi kontaktus, a baba hordozása a mindennapi élet szerves része. Például számos afrikai és ázsiai kultúrában a babákat naponta órákon át hordozzák kendőkben vagy hordozókban, így biztosítva a folyamatos közelséget és érintést.
Ezzel szemben más kultúrákban, különösen a nyugati világban, nagyobb hangsúlyt fektetnek a baba önállóságára és a „saját tér” megteremtésére. Bár a simogatás és a gondoskodó érintés itt is fontos, a babákat gyakrabban helyezik a kiságyukba vagy a babakocsiba, ami kevesebb testi kontaktust eredményez.
Fontos megjegyezni, hogy egyik megközelítés sem feltétlenül „jobb” a másiknál. Mindkét módszer célja a baba szükségleteinek kielégítése, de a kulturális normák befolyásolják, hogy ezt hogyan valósítják meg.
A kutatások azt mutatják, hogy a különböző érintéskultúrák befolyásolhatják a baba fejlődését, viselkedését és kötődési mintáit.
Például a magas érintésű kultúrákban a babák általában nyugodtabbak és kevésbé sírósak lehetnek, míg az alacsonyabb érintésű kultúrákban a babák korábban tanulhatják meg az önnyugtatást.
Az érintéskultúra tehát nem csak a fizikai érintés mennyiségét jelenti, hanem a mögötte rejlő értékeket és meggyőződéseket is, amelyek a baba gondozásának részét képezik.
A biztonságos érintés: Mikor és hogyan érintsük a babát? A szülői intuíció szerepe
A biztonságos érintés kulcsfontosságú a baba fejlődése szempontjából. De mikor és hogyan érintsük a babát úgy, hogy az valóban pozitív hatással legyen rá? A válasz nem mindig egyértelmű, és itt jön képbe a szülői intuíció.
Az újszülött babák számára a legnyugtatóbb, ha a szülő tartja őket a karjában, vagy ha testközelben vannak. A bőr-bőr kontaktus különösen fontos, mivel segít stabilizálni a baba szívverését és légzését. Ahogy a baba növekszik, egyre inkább igényli a különböző típusú érintéseket. A gyengéd simogatás, a masszázs, a játékos birkózás – mind hozzájárulnak a baba testi és érzelmi fejlődéséhez.
Fontos, hogy figyeljünk a baba jelzéseire. Ha a baba elfordul, feszültnek tűnik, vagy sír, akkor valószínűleg nem szeretné, ha éppen akkor érintenénk. Tartsuk tiszteletben a baba határait, és ne erőltessük az érintést. A szülői intuíció segít abban, hogy felismerjük, mikor van a baba nyitott és fogékony az érintésre.
A legfontosabb, hogy az érintés mindig gyengéd, szeretetteljes és tiszteletteljes legyen.
Ne feledjük, hogy minden baba más és más. Ami az egyik babának beválik, az a másiknak nem biztos, hogy jó. Bízzunk a megérzéseinkben, és figyeljünk a baba jelzéseire. A szeretetteljes és biztonságos érintés a legjobb ajándék, amit adhatunk a babánknak.
Az apa szerepe az érintésben: Kötődés és az apa-gyermek kapcsolat
Az apák szerepe a babasimogatásban és az érintésen keresztül történő kötődés kialakításában kulcsfontosságú. Gyakran alábecsülik, pedig az apa érintése ugyanolyan fontos a baba számára, mint az anyáé. Az apai simogatás biztonságot és nyugalmat ad a babának, segítve őt a világ felfedezésében.
Az apa-gyermek kapcsolat korai szakaszában az érintés az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz. A simogatás, a babamasszázs, a ringatás mind-mind erősítik a kötődést, és segítenek az apának jobban megismerni a babája igényeit. A babák érzékelik az apa érintésének minőségét, és ez befolyásolja a bizalmukat és a biztonságérzetüket.
Az apa érintése nem csupán fizikai kontaktus, hanem egy módja annak, hogy az apa kifejezze szeretetét, gondoskodását és elkötelezettségét a babája iránt.
Sok apa eleinte bizonytalan a babasimogatásban, de fontos, hogy merjenek kezdeményezni. A rendszeres érintés, a bőr-bőr kontaktus, például a kenguru módszer alkalmazása, rendkívül pozitív hatással van mind az apa, mind a baba pszichés és fizikai állapotára. Az apai érintés segít a babának megnyugodni, csökkenti a stresszt és elősegíti a harmonikus fejlődést.
Ne feledjük, hogy az apa jelenléte és aktív részvétele a babagondozásban, beleértve a babasimogatást is, kiegyensúlyozottabbá teszi a családi dinamikát és erősíti a szülői szerepeket.
Az érintés és a fájdalomcsillapítás: Hogyan enyhítheti az érintés a babák fájdalmát?
A babák fájdalmának enyhítésében az érintés hatalmas szerepet játszik. Egy gyengéd simogatás, egy ölelés, vagy akár a bőr-bőr kontaktus is csökkentheti a fájdalomérzetet. Ez nem csupán valami babona, tudományos kutatások is alátámasztják.
Az érintés hatására endorfinok szabadulnak fel a baba szervezetében. Ezek a természetes fájdalomcsillapítók segítenek a kellemetlen érzések leküzdésében. Például, egy oltás utáni sírást sokszor meg lehet nyugtatni egy szoros öleléssel.
A simogatás aktiválja az idegrendszert, ami gátolja a fájdalomjelek agyba jutását.
Ezen kívül az érintés biztonságérzetet nyújt a babának. Amikor a karunkban tartjuk, simogatjuk, érezheti, hogy nem egyedül van a fájdalommal, és ez önmagában is megnyugtató hatással bír. A szülő közelsége, a szívverésének hallása mind-mind hozzájárul a fájdalom csökkenéséhez.
Tehát, ha babád fájdalmat érez, ne feledd: egy gyengéd érintés többet érhet, mint gondolnád!
Az érintés és a sírás: Hogyan nyugtatja meg az érintés a síró babát?
Amikor a baba sír, az érintés egy azonnali megnyugtató hatású lehet. A bőr-bőr kontaktus, vagyis amikor a baba közvetlenül a szülő bőréhez ér, különösen hatékony. Ez a közelség csökkenti a baba stressz-szintjét, mivel a testükben oxitocin, a „boldogsághormon” termelődik.
A ringatás, a simogatás és a gyengéd masszázs is segíthet a sírás csillapításában. Ezek a mozdulatok emlékeztetik a babát az anyaméhben tapasztalt biztonságra és kényelemre, ami megnyugtatja őket.
Az érintés által kiváltott nyugalom nem csupán pillanatnyi, hanem segíti a babát abban, hogy megtanulja szabályozni az érzelmeit és a stresszre adott válaszait.
Fontos megjegyezni, hogy minden baba más, és ami az egyiknél működik, nem biztos, hogy a másiknál is. Próbálkozzunk különböző érintési formákkal, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet a babánk számára.
Az érintés és a játék: Az érintés szerepe a játékos interakciókban
A babasimogatás nem csak a nyugtatás eszköze, hanem a játékos interakciók alapja is. Amikor a babával játszunk, az érintés segít a kötődés megerősítésében és a világ felfedezésében.
Egy egyszerű „repülőzés” a levegőben, finom puszik a pocakon, vagy egy kacagtató csiklandozás mind-mind az érintésen alapulnak. Ezek a játékok fejlesztik a baba testtudatát és érzékszervi integrációját.
Az érintés a játék során nem csupán fizikai kontaktus, hanem kommunikációs eszköz is, mely a baba számára biztonságot és örömöt közvetít.
A játékos érintések segítenek a babának megérteni a határokat is – finom lökdösések, ölelések tanítják a testének a teret és a mozgást. Ne feledjük, a játék során az érintés minősége a legfontosabb! Legyen az gyengéd, figyelmes és tele szeretettel.
Érintés és alvás: Hogyan segíti az érintés a babát az elalvásban?
Az érintés a babák számára nem csupán kényeztetés, hanem létfontosságú szükséglet, különösen az alvás szempontjából. A gyengéd simogatás, a ringatás és a bőr-bőr kontaktus nyugtató hatással van az idegrendszerre.
Ez a nyugtató hatás csökkenti a stresszhormonok szintjét, és elősegíti a melatonin termelődését, ami az alvásért felelős hormon. Egy biztonságos és szeretetteljes érintés segíthet a babának ellazulni és könnyebben elaludni.
A rendszeres babasimogatás segíthet kialakítani egy egészséges alvási rutint, mivel a baba megtanulja az érintést az elalvással társítani.
Ezenkívül a testi kontaktus megerősíti a kötődést a szülővel, ami tovább növeli a baba biztonságérzetét és csökkenti a szeparációs szorongást, ami gyakran megnehezíti az elalvást.
