Sok szülő esik abba a hibába, hogy túl sokat babázik a babával. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan ingerlik a babát hangokkal, játékokkal, anélkül, hogy hagynák, hogy a baba önállóan felfedezze a világot vagy pihenjen. A túlstimulálás nyugtalansághoz, alvászavarokhoz, és akár fejlődési problémákhoz is vezethet.
Egy másik gyakori hiba, hogy nem figyelnek a baba jelzéseire. A baba sírással, grimaszokkal, testbeszéddel kommunikál. Ha nem tanuljuk meg értelmezni ezeket a jelzéseket, nem tudjuk kielégíteni a baba igényeit időben, ami frusztrációt okozhat mind a babának, mind a szülőnek.
A túl sok kézbevétel is problémás lehet. Bár a fizikai közelség fontos, a baba önállóan is szeret felfedezni és mozogni. Ha állandóan kézben tartjuk, akadályozzuk a mozgásfejlődését és az önállóságra való törekvését.
A legfontosabb, hogy mindig a baba igényeit helyezzük előtérbe, és ne a saját elképzeléseinket a „jó” babázásról. Figyeljünk a baba jelzéseire, és adjunk neki elegendő teret az önálló felfedezéshez.
Végül, de nem utolsósorban, a túlzott aggodalom is ártalmas lehet. Az állandó félelem, hogy valami baj történik, feszültséget generál, ami átragadhat a babára is. Próbáljunk meg relaxálni és bízni a saját ösztöneinkben.
A helytelen testtartás és emelési technikák
A babázás csodálatos élmény, de a helytelen testtartás és emelési technikák komoly terhelést jelenthetnek a szülői testnek. Sokan nem gondolnak bele, hogy naponta hányszor emelgetik, forgatják a babát, ami hosszú távon fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet.
Gyakori hiba a görnyedt hát. Amikor a baba a földön játszik, hajlamosak vagyunk lehajolni hozzá, ahelyett, hogy leguggolnánk. Ez a gerincoszlopra helyezi a terhelés nagy részét, ami hátfájást okozhat. Hasonlóan problémás, amikor a babakocsiba hajolunk, vagy a kiságyban fekvő babát próbáljuk elérni.
A túlzott csavaró mozdulatok is ártalmasak. Például, amikor a babát az autósülésbe helyezzük, gyakran csavarjuk a törzsünket, ami megterheli a hátizmokat. Fontos, hogy ilyenkor inkább a lábainkkal forduljunk, és tartsuk a hátunkat egyenesen.
A helytelen emelési technika az egyik leggyakoribb probléma. Sokan a hátukkal emelnek, ahelyett, hogy a lábuk erejét használnák. Ez különösen veszélyes, amikor a baba már nagyobb és nehezebb. A helyes technika az, hogy leguggolunk, egyenes háttal megfogjuk a babát, és a lábainkkal emelkedünk fel.
A legfontosabb, hogy soha ne a hátunkkal emeljünk! Mindig a lábaink erejét használjuk, és tartsuk a hátunkat egyenesen.
Az egyoldalú terhelés is gyakori hiba. Ha mindig ugyanazon az oldalon tartjuk a babát, az izomegyensúly felborulásához vezethet. Próbáljunk meg váltogatni az oldalt, hogy egyenletesen terheljük a testünket.
Néhány tipp a helyes testtartás és emelési technikák alkalmazásához:
- Guggoljunk le, ne hajoljunk le.
- Emeléskor használjuk a lábaink erejét.
- Tartsuk a hátunkat egyenesen.
- Ne csavarjuk a törzsünket.
- Váltogassuk, melyik oldalon tartjuk a babát.
- Kérjünk segítséget, ha a baba túl nehéz.
Fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. Ha fájdalmat érzünk, pihenjünk, és szükség esetén forduljunk szakemberhez. A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás.
A babahordozó nem megfelelő használata
A babahordozó használata fantasztikus lehetőség, hogy a baba közel legyen hozzánk, miközben szabadon mozoghatunk. Azonban a nem megfelelő használat komoly problémákhoz vezethet. Az egyik leggyakoribb hiba a hordozó helytelen beállítása. Sokan nem szánnak elég időt arra, hogy a hordozót megfelelően igazítsák a baba és a saját testalkatukhoz. Ez kényelmetlenséget okozhat a babának és a szülőnek is, de ami ennél is fontosabb, befolyásolhatja a baba helyes testtartását.
Gyakori hiba a baba helytelen pozícionálása. A baba lábainak „M” pozícióban kell lenniük, a térdek magasabban, mint a popsija. Ezt nevezik „béka pozíciónak” is. Ha a lábak lógnak, az terhelheti a baba csípőjét, és hosszú távon csípődiszpláziához vezethet. Ellenőrizd mindig, hogy a baba háta megfelelően van-e megtámasztva, és a feje stabilan tartott.
A legfontosabb szabály: a babát mindig úgy kell hordozni, hogy a szülő bármikor le tudja puszilni a fejtetőjét! Ez biztosítja, hogy a baba légútjai szabadok legyenek.
A hordozó túlzott szorítása vagy éppen lazítása is problémát okozhat. A túl szoros hordozó korlátozhatja a baba légzését és vérkeringését, míg a túl laza hordozó balesetveszélyes lehet, mert a baba kieshet belőle.
Nem szabad megfeledkezni a baba korának és fejlettségi szintjének megfelelő hordozó kiválasztásáról sem. Ami jó egy újszülöttnek, nem biztos, hogy megfelelő egy hat hónapos babának. Olvasd el alaposan a hordozó használati útmutatóját, és győződj meg róla, hogy a hordozó megfelel a baba súlyának és méretének.
Végül, de nem utolsósorban, figyelj a saját testedre! A babahordozó használata megterhelő lehet a hátadnak és a vállaidnak. Ne hordozd a babát túl hosszú ideig egyszerre, és tartsd be a helyes testtartást. Ha fájdalmat érzel, állj meg és pihenj meg egy kicsit. Ha a fájdalom tartós, fordulj szakemberhez.
A fejletlen nyakizmok figyelmen kívül hagyása
Sok szülő alábecsüli a baba nyakizmainak fejlődésének fontosságát, pedig ez kulcsfontosságú a későbbi mozgásfejlődés szempontjából. Gyakran látni, hogy újszülötteket és csecsemőket hosszú ideig olyan pozíciókban tartanak, amelyek nem ösztönzik a nyakizmok erősödését. Például a hosszú autós utak a babahordozóban, vagy a sok idő a pihenőszékben mind korlátozzák a baba mozgásterét és a nyakizmainak munkáját.
A tartósan egyoldalú terhelés, például amikor a baba mindig ugyanarra az oldalra néz, izomfeszülésekhez és a fej aszimmetrikus formájához (plagiocefália) vezethet. Fontos, hogy tudatosan változtassuk a baba fekvési pozícióját a kiságyban és a pelenkázóasztalon, hogy mindkét oldala egyformán erősödjön.
Ne feledkezzünk meg a hasi fekvésről sem! A baba napi többszöri, rövid ideig tartó hasi fektetése (tummy time) rendkívül fontos a nyakizmok erősítéséhez, de csak akkor, ha a baba ébren van és felügyelet alatt tartjuk. Kezdetben elég néhány perc, majd fokozatosan növelhetjük az időtartamot.
A fejletlen nyakizmok nemcsak a mozgásfejlődést befolyásolják, hanem a szem-kéz koordinációt és a térlátást is hátráltathatják.
Mit tehetünk még?
- Beszéljünk a babához, miközben mozgatjuk a fejét, hogy ösztönözzük a tekintet követését.
- Használjunk színes, mozgó játékokat, hogy felkeltsük az érdeklődését és fejlesszük a nyakizmok kontrollját.
- Fordítsunk különös figyelmet a szoptatás vagy tápszer adása közbeni testtartásra, hogy a baba feje megfelelően legyen megtámasztva.
Ha aggódunk a baba nyakizmainak fejlődése miatt, forduljunk gyermekorvoshoz vagy gyógytornászhoz! Az időben elkezdett fejlesztés sokat segíthet a problémák megelőzésében és kezelésében.
A túl sok passzív pozíció
Sok szülő ösztönösen a passzív pozíciókat részesíti előnyben a babázás során. Ez azt jelenti, hogy a baba nagyrészt fekszik a kiságyban, a babakocsiban, vagy a szülő karjaiban, anélkül, hogy aktívan részt venne a mozgásban. Bár a pihenés fontos, a túlzott passzivitás hátrányos lehet a baba fejlődésére.
Miért is baj ez? Mert a baba mozgásfejlődése szorosan összefügg az idegrendszer fejlődésével. A passzív pozíciókban a baba nem gyakorolhatja a fontos izomcsoportok használatát, nem tapasztalhatja meg a gravitáció hatását, és nem tanulhatja meg a testének irányítását.
Például, ha a baba túl sokat fekszik a hátán, lehet, hogy később kezd el kúszni, mászni, vagy akár felülni. Az is előfordulhat, hogy bizonyos izmok túlságosan megerősödnek (pl. a nyakizmok, ha a baba mindig ugyanarra az oldalra néz), míg mások elgyengülnek.
A legfontosabb, hogy a baba naponta többször is lehetőséget kapjon aktív mozgásra, különböző pozíciókban.
Mit tehetünk? Íme néhány javaslat:
- Hasi fekvés: Naponta többször tegyük a babát a hasára, rövid időre (felügyelet mellett!). Ez erősíti a nyak- és hátizmokat, és felkészíti a kúszásra.
- Oldalra fektetés: Változtassuk a baba fekvési pozícióját, hogy ne mindig ugyanaz az oldal legyen terhelve.
- Aktív játék: Játsszunk a babával úgy, hogy mozogjon! Támogassuk a mozgásait, de ne végezzük el helyette.
- Hordozás: A hordozókban a baba aktívan részt vesz a mozgásban, miközben biztonságban van.
Ne feledjük, minden baba más ütemben fejlődik. Ha aggódunk a baba mozgásfejlődése miatt, konzultáljunk a védőnővel vagy gyermekorvossal.
A hasfájás és reflux kezelésének tévhitei
Sokszor a jószándék ellenére is rosszul kezeljük a hasfájós, bukós babák problémáit. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy mindent rögtön refluxnak vagy allergiának titulálunk. Pedig a babák emésztőrendszere éretlen, és a bukás, a hasfájás gyakran ehhez köthető, nem feltétlenül betegség jele.
Sokan azonnal tápszert váltanak, pedig a gyakoribb, kisebb adagok, a büfiztetés fontossága, a helyes testhelyzet etetés közben sokat segíthet. Az allergia kizárása fontos, de ne ez legyen az első lépés.
Gyakori tévhit, hogy minden hasfájós babának gyógyszer kell. Valóban vannak esetek, amikor indokolt a gyógyszeres kezelés, de először próbálkozzunk természetes módszerekkel: a babamasszázs, a meleg borogatás, a kenguru vagy hordozókendő, a probiotikumok mind segíthetnek.
A reflux kezelésénél is sok a félreértés. Nem minden bukás reflux, és nem minden reflux igényel gyógyszeres kezelést. A bukás a babák élettani sajátossága, amíg szépen gyarapszik, jó a közérzete, nem feltétlenül kell beavatkozni.
A legfontosabb, hogy ne diagnosztizáljunk magunktól! Mindenképpen forduljunk szakemberhez (védőnő, gyermekorvos, gasztroenterológus), aki a baba állapotának megfelelően tud tanácsot adni.
Sok szülő esik abba a hibába, hogy a saját szorongását, aggodalmát vetíti a babára. A nyugodt, türelmes szülő sokat segíthet a babának a hasfájás, bukás leküzdésében. A stressz átadódik a babának, ami tovább ronthatja a helyzetet.
Végül, de nem utolsósorban: ne hallgassunk minden jó tanácsra! Minden baba más, ami az egyiknek beválik, a másiknak nem biztos. A legjobb, ha megbízható forrásból tájékozódunk, és a saját babánk jelzéseire figyelünk.
A nem megfelelő fürdetési szokások
Sok szülő esik abba a hibába, hogy túl gyakran fürdeti a babáját. A napi fürdetés nem feltétlenül szükséges, sőt, káros is lehet! A babák bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, és a túlzott fürdetés eltávolíthatja a természetes olajokat, ami száraz, irritált bőrhöz vezethet.
Fontos odafigyelni a víz hőmérsékletére is. A víz legyen kellemesen meleg, de semmiképp sem forró! Ellenőrizd a hőmérsékletet a könyököddel vagy egy hőmérővel. A túl forró víz azonnal károsíthatja a baba érzékeny bőrét.
Sokan nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő fürdetőszerek kiválasztására. Kerüld az erős illatú, színezékeket tartalmazó termékeket, és válassz hipoallergén, kifejezetten babáknak készült fürdetőszereket. A legjobb, ha minél kevesebb vegyszert tartalmaznak.
A legfontosabb: a babát soha ne hagyd felügyelet nélkül a fürdőkádban, még egy pillanatra sem! A fulladásveszély rendkívül magas, és egy pillanatnyi figyelmetlenség is tragédiához vezethet.
Végül, ne feledkezz meg a bőr hidratálásáról fürdetés után. Egy gyengéd, babáknak való testápoló segít megőrizni a bőr nedvességtartalmát és megelőzni a kiszáradást. Különösen fontos ez száraz bőrű babák esetében.
A túlzott sterilizálás és a mikrobiom fontosságának alábecslése
Sok szülő ösztönösen törekszik a babakörnyezet teljes sterilizálására, abban a hiszemben, hogy ezzel megóvja gyermekét a betegségektől. Pedig a túlzott tisztaság éppen ellenkező hatást válthat ki. A modern kutatások rávilágítottak a mikrobiom, azaz a szervezetünkben élő mikroorganizmusok közösségének kritikus szerepére az immunrendszer fejlődésében és az egészség megőrzésében.
A mikrobiom kialakulása már születéskor elkezdődik, és a környezetünkben élő baktériumok, vírusok és gombák jelentősen befolyásolják ezt a folyamatot. Ha a babát túl sterilen tartjuk, megfosztjuk a természetes expozíciótól a hasznos mikroorganizmusokkal szemben, ami gyengítheti az immunrendszert és növelheti az allergiák, ekcéma és más autoimmun betegségek kockázatát.
Például, a cumik és játékok túlzott sterilizálása elpusztíthatja azokat a jótékony baktériumokat, amelyek segítenek a bélflóra egyensúlyának kialakításában. Ehelyett elegendő a rendszeres, alapos tisztítás meleg vízzel és mosószerrel.
A túlzott sterilizálás következtében a babák szervezete nem találkozik elegendő „jó” baktériummal, ami felboríthatja a mikrobiom egyensúlyát, és sebezhetőbbé teheti őket a káros mikroorganizmusokkal szemben.
Fontos megjegyezni, hogy nem a koszban kell hagyni a babát, hanem hagyni kell, hogy a természetes környezetében találkozzon a mikroorganizmusokkal. A kinti játék, a háziállatokkal való érintkezés (természetesen a higiéniai szabályok betartása mellett) mind hozzájárulhatnak a mikrobiom sokszínűségének kialakításához.
Összefoglalva, ahelyett, hogy a teljes sterilitásra törekednénk, inkább a mértékletességre és a jó higiéniai gyakorlatokra kell koncentrálnunk, figyelembe véve a mikrobiom egészségre gyakorolt jótékony hatásait.
A nem megfelelő bőrápolás
A babák bőre rendkívül érzékeny, ezért a nem megfelelő bőrápolás könnyen irritációhoz, kiütésekhez, sőt, akár komolyabb bőrproblémákhoz is vezethet. Gyakori hiba a túlzott tisztálkodás. A napi fürdetés nem feltétlenül szükséges, különösen télen, amikor a levegő szárazabb. Elegendő lehet a baba alapos letörlése, a kritikus területek (pelenkázó terület, nyak, hajlatok) tisztítása.
Sokan nem figyelnek oda a használt termékek összetételére. Kerülni kell az illatanyagokat, színezékeket és parabéneket tartalmazó termékeket, mert ezek irritálhatják a baba bőrét. Válasszunk inkább hipoallergén, parfümmentes és kifejezetten babák számára kifejlesztett termékeket.
A pelenkázás során is sok hiba elkövethető. Fontos a gyakori pelenkacsere, különösen székletürítés után. A pelenkázó területet alaposan tisztítsuk meg, és használjunk védőkrémet, mely megakadályozza a bőr irritációját. Ne dörzsöljük a bőrt, inkább óvatosan itassuk fel a nedvességet.
A legfontosabb szabály: kevesebb néha több. Ne használjunk feleslegesen sok terméket, és figyeljünk a baba bőrén megjelenő jelekre. Ha valami nem stimmel, konzultáljunk gyermekorvossal vagy bőrgyógyásszal!
Gyakori hiba az is, hogy nem szentelünk elég figyelmet a baba bőrének hidratálására. A fürdetés után érdemes hidratáló krémet vagy olajat használni, különösen száraz bőr esetén. Masszírozzuk be óvatosan a krémet, hogy a bőr megfelelően hidratált legyen.
Végül, ne feledkezzünk meg a napvédelemről! A babák bőre különösen érzékeny a napfényre, ezért védjük őket a közvetlen napsugárzástól. Használjunk magas faktorszámú naptejet, és viseljünk kalapot és könnyű, hosszú ujjú ruházatot.
A túlöltöztetés és a hőháztartás zavarai
Az egyik leggyakoribb hiba a babázás során a túlöltöztetés. Sok szülő aggódik, hogy a baba fázik, ezért inkább ráad egy réteget, mint hogy kevesebbet. Pedig a babák hőháztartása még nem tökéletes, és sokkal könnyebben túlmelegednek, mint mi. A túlzott öltöztetés komoly problémákhoz vezethet.
A túlmelegedés tünetei közé tartozik a piros arc, a verejtékezés (különösen a hajas fejbőrön), a nyugtalanság, és a gyors légzés. Súlyos esetben hőguta is kialakulhat. Fontos tudni, hogy a babák nem tudják olyan hatékonyan leadni a hőt, mint a felnőttek, ezért különösen oda kell figyelni rájuk a meleg időben és fűtött helyiségekben.
A baba testhőmérsékletének ellenőrzése a tarkón a legmegbízhatóbb módja annak, hogy eldöntsük, megfelelően van-e öltöztetve. Ha a tarkója izzadt vagy forró, valószínűleg túl van öltöztetve.
Hogyan kerülhetjük el a túlöltöztetést?
- Használjunk réteges öltözködést. Így könnyen tudunk levenni vagy hozzáadni egy réteget, ha szükséges.
- Figyeljünk a baba jelzéseire. Ha nyugtalan, piros az arca, vagy verejtékezik, valószínűleg melege van.
- Ne hagyatkozzunk a saját hőérzetünkre. A babáknak általában egy réteggel többre van szükségük, mint nekünk, de ez nem jelenti azt, hogy mindig túl kell öltöztetni őket.
- Éjszakára válasszunk légáteresztő anyagból készült ruházatot, és ne takarjuk be a babát vastag takaróval.
A helytelen hőháztartás nemcsak a túlmelegedés veszélyét hordozza magában, hanem a kihűlést is. Bár a túlöltöztetés gyakoribb probléma, a túlzottan vékony öltözet is veszélyes lehet, különösen a koraszülöttek és az újszülöttek esetében. Mindig figyeljünk a baba jelzéseire, és igyekezzünk megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
A nem megfelelő alvási környezet kialakítása
Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövetünk, a nem megfelelő alvási környezet kialakítása. A babák alvásigénye hatalmas, és a pihentető alvás elengedhetetlen a fejlődésükhöz. Sokan azonban nem fordítanak elég figyelmet a külső tényezőkre, amelyek jelentősen befolyásolják az alvás minőségét.
Gyakran előfordul, hogy a szobában túl meleg vagy túl hideg van. A babáknak ideális hőmérséklet a 20-22 Celsius fok körüli. Fontos, hogy ne öltöztessük túl a babát, mert a túlmelegedés növeli a bölcsőhalál kockázatát. Használjunk légáteresztő anyagokat, és figyeljük a baba testének hőmérsékletét a nyakánál vagy a mellkasánál.
A zajszint is kritikus tényező. Bár néhány baba elalszik szinte bármilyen zajban, sokan érzékenyek a hirtelen vagy a folyamatos zajokra. Próbáljunk meg csendes környezetet teremteni, vagy használhatunk fehér zajt (pl. egy ventilátor zúgása vagy egy speciális fehér zajt generáló készülék), ami elnyomja a zavaró hangokat.
A fény is befolyásolja az alvást. A babáknak sötétségre van szükségük a melatonin termeléséhez, ami az alvást szabályozza. Használjunk sötétítő függönyöket vagy redőnyöket, hogy minél sötétebb legyen a szoba. Éjszaka használjunk nagyon halvány éjszakai fényt, ha szükséges, hogy ne zavarjuk a baba alvását.
A legfontosabb: a baba alvóhelyének biztonságosnak kell lennie. Ne legyenek a kiságyban puha játékok, párnák, takarók vagy rácsvédők, mert ezek fulladásveszélyt jelenthetnek!
Érdemes kialakítani egy rutint is az alváshoz. Ez lehet egy fürdetés, egy rövid mese vagy egy altatódal. A rutin segít a babának megérteni, hogy ideje aludni, és megnyugtatja őt.
Végül, ne felejtsük el, hogy minden baba más. Ami az egyik babának beválik, az a másiknak nem biztos. Figyeljük a baba jelzéseit, és próbáljunk meg a lehető legjobban alkalmazkodni az igényeihez.
A korai fejlesztés túlzásai és a természetes fejlődés figyelmen kívül hagyása
Sok szülő szeretné a legjobbat a gyermekének, és ez gyakran abban nyilvánul meg, hogy már a legkisebb korban is rengeteg fejlesztő foglalkozásra viszik őket. Ez azonban könnyen átfordulhat a túlzásba, ami árthat is a babának. Ahelyett, hogy hagynánk őket a saját tempójukban felfedezni a világot, túl sok ingerrel bombázzuk őket.
Gyakori hiba, hogy a szülők a baba életkorához nem illő, bonyolult játékokkal próbálják lekötni a figyelmüket, ahelyett, hogy egyszerű, a babának megfelelő dolgokkal játszanának. Például egy három hónapos babának nincs szüksége bonyolult, hang- és fényeffektekkel teli játékokra. Sokkal jobban leköti egy puha rongy, egy színes zokni, vagy a szülő arca.
Fontos megérteni, hogy a babák fejlődése egyéni ütemben zajlik. Van, aki hamarabb kezd mászni, van, aki később. Emiatt nem szabad stresszelni, ha a szomszéd gyereke már tud valamit, amit a miénk még nem. A lényeg, hogy a gyermek biztonságban és szeretetteljes környezetben fejlődjön.
A legfontosabb, hogy a babát ne terheljük túl korai fejlesztéssel, hanem hagyjuk, hogy a saját ütemében, természetes módon fejlődjön. A túlzott stimuláció stresszt okozhat, és akár a fejlődését is hátráltathatja.
Ahelyett, hogy drága fejlesztő eszközöket vásárolnánk, töltsünk minőségi időt a babánkkal. Énekeljünk neki, olvassunk meséket, beszélgessünk hozzá. Ezek az egyszerű dolgok sokkal többet érnek, mint bármilyen drága játék.
A természetes fejlődés figyelmen kívül hagyása abban is megnyilvánulhat, hogy a szülők a baba számára nem megfelelő tevékenységekre próbálják rávenni. Például egy csecsemőt nem szabad erőltetni arra, hogy üljön, mielőtt a gerince elég erős lenne hozzá. Ezzel akár károsíthatjuk is a testtartását.
Végül ne felejtsük el, hogy a babák a játékon keresztül tanulnak. Engedjük meg nekik, hogy felfedezzék a világot a saját tempójukban. Ne siettessük őket, és ne várjunk tőlük többet, mint amire képesek.
A túlzott aggódás és a szülői intuíció elnyomása
Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövetünk a babázás során, a túlzott aggódás. Érthető, hiszen egy apró, védtelen lényért vagyunk felelősek, de a folytonos stressz és félelem nemcsak a mi életminőségünket rontja, hanem a baba is megérzi. Minden apró sírást, minden pöttynyi kiütést azonnal a legrosszabb forgatókönyvvel társítunk, ami felesleges pánikot szül.
A túlzott aggódás gyakran vezet ahhoz, hogy elnyomjuk a saját szülői intuíciónkat. Annyi tanácsot kapunk mindenfelől – könyvekből, internetről, rokonoktól, barátoktól –, hogy elveszünk a részletekben és elfelejtünk a saját belső hangunkra hallgatni. Pedig a legtöbb anya, apa ösztönösen érzi, mi a legjobb a gyermekének.
A szülői intuíció elnyomása hosszú távon aláássa a szülői önbizalmat és bizonytalansághoz vezet a gyermeknevelésben.
Fontos megérteni, hogy nem lehetünk tökéletes szülők. Hibázni fogunk, és ez teljesen rendben van. A lényeg, hogy tanuljunk a hibáinkból és bízzunk a saját megérzéseinkben. Ha valami nem stimmel, persze, forduljunk orvoshoz, de ne hagyjuk, hogy a külső vélemények teljesen felülírják a saját tapasztalatainkat.
Próbáljunk meg relaxálni, kikapcsolódni, és emlékezzünk arra, hogy a baba a mi nyugalmunkat is érzi. Minél kevésbé vagyunk stresszesek, annál jobban tudunk a gyermekünkkel foglalkozni, és annál jobban fogjuk élvezni a babázás minden pillanatát.
