Magával ragadó történelmi légkör öleli körbe a várost, melynek szívében egy impozáns kastély áll magányosan. Falai mögé lépve, az ember úgy érzi, kint hagyja a jelent és a régmúlt időkbe lép vissza, hogy tanúja legyen egy olyan család történetének, amely valaha meghatározó társadalmi és politikai szereppel rendelkezett.
A kastély története a 18. századra nyúlik vissza. Pontos adatok nincsenek, csak annyi bizonyos, hogy 1750 körül kezdődhettek az építkezések Széchenyi Antal generális kezdeményezésére. A mai kastély helyén ekkor még csak egy kisebb majorsági ház állt. Az építkezés alatt valószínűleg ennek falait is felhasználták.
Már a század végén, 1799-ben átépítették a kastélyt. Ekkor kapta meg klasszicista stílusú homlokzatát is.
Széchenyi Ferenc 1814-ben birtokait felosztotta fiai között. Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott, akinek politikai pályafutása és a forradalomban betöltött szerepe mindannyiunk számára jól ismert.
Széchenyi István az 1830-as években Hild Ferdinánd soproni építésszel felújíttatta a kastélyt és olyan modern megoldásokat is bevezettetett, mint például a vízöblítéses angol wc.
Később Széchényi még Döblingből is intézte a kastély ügyeit. Fia, Béla, apja halála után nagy gondot fordított a kastélyt körülvevő kert gondozására, lenyűgöző parkot alakítva ki.
A II. világháború bombázásai komoly károkat okoztak az épületben. 1973-ra sikerül csak helyreállítani. Ebben az évben nyitották meg a Széchenyi István Emlékmúzeumot a főépületben, mely hazánk legnagyobb területű emlékmúzeuma lett. A múzeumban hiteles képet kaphatunk a Széchenyi család életéről és történetéről.
A kastély parkjában található Európa talán legszebb hársfasora is, melyet még Széchényi Antal telepített feleségével a 18. században. A hársfasor végén nyugszik Erdődy Hanna, aki Széchenyi Béla felesége volt. Hanna gyermekágyi lázban halt meg és halála előtt azt kívánta, hogy testét a hársfasor végén helyezzék örök nyugalomra. Béla végtelenül magányos és búskomor lett a felesége halála után. A nő sírját még 46 évig gondozta. Ázsiából egy körutazása során különleges növények magvait hozta haza, hogy a sír köré ültethesse őket. Végül, Bélát is Hanna mellé temették. Sírjukon a következő felirat olvasható:
„Legyenek oly boldogok a túlvilágon,
a mint egymást az életben
hőn és hűn szerették.”
A kastélytól nem messze, a Plébánia templom szomszédságában áll a család mauzóleuma. Itt alussza örök álmát, ősi hársfák alatti kriptájában a ” legnagyobb magyar”, Széchenyi István is.
Nagycenken járva, tényleg azt érezhetjük, mintha megállt volna az idő. Ha magával ragadó történelmi utazásra vágyik, ezt a várost semmiképpen se hagyja ki.
