Nem is kell nagyon messzire visszatekinteni az időben, egy-két generációval előttünk a gyermekek magázták szüleiket, s a házastársak is magázták egymást. A magázódás máig az alapvető tisztelet megadásának jele a másik ember felé. Míg engedélyt nem kapunk rá, nem illik idegent, nálunk idősebbet letegezni.
Tisztelet
Mára természetesen már nem magázzuk sem a szüleinket, sem szerelmünket, de a tisztelet megadása továbbra is rendkívül fontos, kiváltképp szeretteinkkel szemben!
Mindig figyeljünk arra, hogyan beszélünk párunkkal! A „légy szíves”, „kérem szépen”, „köszönöm” tartós együttélés után sem elhagyható szófordulatok, hiszen ezek nélkül a kérés paranccsá válik, partnerünk pedig alárendelt szerepbe kerül velünk szemben.
Nem csak arra kell odafigyelnünk, hogy miként szólítjuk meg szerelmünket, arra is vigyázzunk, hogyan beszélünk a háta mögött! Ha baráti társaságunkban, vagy családi körben szóba kerül, vigyázzunk, hogy ne mondjunk semmi olyat, ami alááshatná tekintélyét, vagy nevetségessé teheti őt.
Különösen fontos ez, ha párunk baráti körében társalkodunk, hisz egy pasival kevés rosszabb történhet, mint amikor férfiúi egója épp a cimborái előtt szenved csorbát! Ők amúgy is megragadnak minden lehetőséget, hogy valamivel húzhassák, cikizhessék egymást.
Szeretet
Szeretet nélkül nincs párkapcsolat, ez nyilvánvaló. Mindennek ez az érzés az alapja, ebből következik az összes további fontos hozzávaló. Ha szeretünk, akkor tisztelünk is, megbecsüljük párunkat, törődőek, figyelmesek vagyunk, aggódunk, a másik jólétét a magunk érdekei elé helyezzük, és még sorolhatnánk..
Amint a szeretet alább hagy, máris kezdődnek a problémák! Már nem vakon látjuk partnerünket, elkezdenek szemet szúrni az apró kis hibák, amik persze kezdetektől ott voltak, csak épp nem foglalkozunk velük.
Először csak finoman célozgatunk, majd egyre határozottabban folytatjuk, míg egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy szinte keressük, mibe köthetünk bele, s természetesen ez folyamatosa vitákat szül!
Ahol vita van, ott indulatok is vannak. Anyanyelvünknek köszönhetően az egész világon mi vagyunk képesek a legcifrább szidalmakra, amit előszeretettel ki is használunk, s válogatott sértéseket zúdítunk egymásra. Ilyenkor a legtöbb esetben már nyoma sincs a tiszteletnek, s ettől kapcsolatunk alapjaiban dőlhet romba.
Csak elegánsan!
Lehet miénk a földkerekség legjobb kapcsolata, feszültségek, viták, akkor is tarkítani fogják az idillt. Zátonyra futott és tartós kapcsolat közt az a különbség, hogy utóbbi résztvevői képesek a feszült helyzetet is kulturáltan, megfelelő módon kezelni.
Megfelelő mód az, amikor a vitatkozó felek egyike sem kerül megalázó, alárendelt szerepbe! Amikor mindketten elmondhatjuk véleményünket, érvelhetünk, vagy ellen érvelhetünk, de mindeközben kellőképpen higgadtak maradunk. Nem ordibálunk egymással, nem csapkodunk ajtót, és nem röpködnek körülöttünk berendezési tárgyaink.
Csak akkor van lehetőségünk egy-egy összezörrenés után visszanyerni a korábban megszokott harmóniát, ha méltósággal állunk ki a magunk igazáért, és eközben egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy bár pillanatnyilag nagyon haragszunk, de azért szeretetünk és tiszteletünk a párunké!
