Bár manapság szinte mindenki fogyókúrázik, a diétázás általános szabályaival mégis kevesen vannak tisztában. Cikkünkből megtudhatja mikor beszélünk elhízásról, és azt is, hogy kell helyesen fogyókúrázni.
Mi is az elhízás?
Elhízásról akkor beszélünk, ha a test zsírtömege megnő. Férfiaknál általában 20 százalékos, nőknél 30 százalékos testzsír arány esetén mondhatjuk, hogy túlsúlyról, elhízásról van szó. De a túlsúly rendszerint látszik, és mérhető is. Ha a testmagasságból 100-at levonunk, akkor ezt az értéket kilogrammban kifejezve normális súlynak tekinthetjük, ebből 10 százalékot levonva ideális súlyról beszélhetünk. Ez az úgynevezett Broca-képlet azonban nem alkalmazható sem túl magas, sem túl alacsony személyeknél, sem gyerekeknél. Pontosabb a testtömeg index (BMI) kiszámítás: a testsúly kilogramm osztva a méterben mért testmagasság négyzetével. Példul egy 170 cm magas, 70 kilós egyén BMI-je: 70:1,72 azaz 70:2,9. Az illető BMI-je tehát 24,1 kg/m2.
A BMI értéke 20-25-ig normális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett orvosi értelemben vett elhízásról beszélünk.
Az elhízás megítélésénél fontos az elhízás típusa, mert a hasra terjedő elhízás jelent nagyobb kockázatot, hajlamosít szív- és érrendszeri betegségekre. A haskörfogatot az alsó bordaív és a csípőlapát felső széle közti távolság közepén kell mérni. Férfiaknál 94, nőknél 80 cm fölött nő a kockázat, és valószínűsíthető a hasi („alma”) típusú elhízás, 102, illetve 88 cm feletti haskörfogat esetén nagy szív- és érrendszeri rizikóval számolhatunk.
Hogyan kezeljük az elhízást?
Az elhízás kezelésének 5 pillére van:
1. Alapvető diéta.
2. Teljes életmódváltás.
3. Fizikai aktivitás, hiszen a tréning révén tisztán csak a zsírszövetből adunk le, szigorú diéta esetén viszont az izomtömeg is csökkenhet.
4. Ha mindezek nem vezetnek eredményre, gyógyszeres kezelés is szóba jön. Hazánkban orvosi javaslatra kétfajta gyógyszer áll rendelkezésre. Az egyik a zsírfelszívódást gátolja, hatására az elfogyasztott zsírok 30 százaléka a széklettel távozik, a másik a telítettségérzést növeli, az étvágyat csökkenti, de bizonyos mértékig fokozza az idegrendszer ingerlékenységét. Egy éven belül várhatóan egy új gyógyszer kerül a forgalomban világszerte, mely egyszerre csökkenti a dohányzás utáni vágyat és az éhséget is, valószínű kevesebb mellékhatással, mint az eddigiek.
5. Súlyos, beteges elhízás esetén, mikor a BMI 40 kg/m2 felett van, gyomorszűkítő műtét is szóba jöhet.
Az ütemes fogyókúra titka
Alapvető a kalóriaszegény étrend. Egy „átlagos” magyar férfi napi 2800, egy nő napi 2200 kalória értékű táplálékot fogyaszt. Ez mindenképpen több mint az energiaszükséglet. Hosszú távú fogyókúrában férfiaknál napi 1500, nőknél 1200 kilokalóriás étrendet javasolunk (a nőket szigorúbban kell fogyókúráztatni, mert kevesebb izomzatuk révén kisebb az energialeadásuk). Ilyen kalóriadiéta mellett heti 0,5 kg fogyás várható, amely nem tűnik soknak, de fél év alatt meghaladhatja a 10 kg-t, Ez reális orvosi célkitűzés, mely mellett az elhízáshoz csatlakozó rizikófaktorok is visszafejlődhetnek.
Milyen táplálékból állon a helyes étrend?
Főleg az állati eredetű zsírokat és a gyorsan felszívódó szénhidrátokat kell korlátozni. Hozzá kell tenni hogy csak az állati eredetű táplálékokban van koleszterin, a növényiekben nincs, tehát a koleszterin szempontjából érdemesebb növényei zsírokat, olajokat fogyasztani, de ne felejtsük el, hogy a zsíroknak és az olajoknak a kalóriatartalma viszont azonos (1 g = 9,2 kalória).
Melyik diéta hatásosabb, a szénhidrátszegény, vagy a zsírszegény?
A kalória-korlátozáson belül világszerte évtizedek óta elsősorban a zsírszegény diétát szorgalmazzák. Érdekes, hogy ez a fogyókúrában mégsem hozta meg az eredményt. Amerikában a zsírfogyasztás csökkentésével a koleszterinszint és az infarktusok száma csökkent, azonban zsír helyett az emberek szénhidrátot ette, kenyereket, pékárukat, tésztákat, így mégsem fogytak le, és nőtt a cukorbetegek száma is.
A Magyar Elhízástudományi Társaság állásfoglalása szerint a kalóriaszegény, zsírszegény diéta elsődleges a szövődménymentes elhízásnál, vagy a magas koleszterintszint mellett, de ha az egyénnek emellett vérnyomás, vércukor vagy vérzsír eltérései vannak, akkor a gyorsan felszívódó szénhidrátokat is korlátozni kell. Nemcsak, az édességeket, a mézet, az üdítőitalokat, hanem a fehér kenyeret, a pékárukat, a krumplit, a rizst és a tészta köreteket is.
ELSŐDLEGES A KALÓRIBEVITEL CSÖKKENTÉSE. ORVOSILAG A HETI ½ KG-s FOGYÁS AJÁNLOTT.
Kinek veszélyes a fogyókúra?
A fogyókúra akkor veszélyes, ha lényeges testsúlycsökkenést gyorsan akarnak elérni. Például koplalással, 0 kilokalóriás diétával, ami orvosi szempontból ellenjavallt, mert a szervezet elegendő fehérjebevitel híján a saját izomfehérjéit kezdi lebontani, többek közt akár a szívizomét is, amely veszélyes ritmuszavarokhoz vezethet. A testsúlycsökkentés alapvető jelentőségű, de minden esetben orvossal érdemes előtte konzultálni.
