Tünetek, hogy a kapcsolatodnak mindjárt vége

Balogh Nóra
3 perc olvasás

Bizonyára ismerős az érzés, amikor fülig szerelmesen azt gondoljuk, a mi kapcsolatunk örökké fog tartani. Velünk biztos nem történhet meg, ami sok más kapcsolattal igen, mi nem fogunk szakítani a párunkkal! Sajnos gyakran elég csak egy kis figyelmetlenség, s mire észbe kapunk, már nyakunkon a baj.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat szakítás közeli állapotba kerüljön, legalább annyi időre van szükség, mint a kezdeti ismerkedéshez. Csakhogy hajlamosak vagyunk elhessegetni rossz előérzetünket, s intő jelek százai felett vagyunk képesek szemet hunyni. Pedig a problémák nem fognak sem eltűnni, sem maguktól megoldódni!

Alapigazság, hogy minden kapcsolat állandó törődést, odafigyelést, gondozást igényel, mind a férfi, mind a nő részéről. Ha erre nem figyelünk, előbb-utóbb kialakul valamiféle hiányérzet. Ettől persze még működőképes maradhat a kapcsolat, de ha belép az életünkbe egy harmadik személy, aki pont azt nyújtaná, ami nincs meg, nagyobb az esély a félrelépésre. A lezúduló lavinát pedig már semmi nem állíthatja meg!

Mindig legyünk résen, s ha a legkisebb változást észleljük, igyekezzünk a végére járni, hogy mi lehet a kiváltó ok! Íme, néhány viselkedési forma, ami miatt meg kell szólalnia a fejünkben annak a bizonyos vészcsengőnek:

Intő jel, ha

  • eltűnnek a hétköznapok korábban megszokott apró kis érintései, kedveskedései
  • ritkulnak a napközbeni telefonhívások, sms-ek
  • együtt megyünk a párunkkal valahová, és ő már nem fogja a kezünket
  • az esti tv nézéshez a közös kanapé helyett egyre gyakrabban egy külön fotelban telepszik meg
  • csókra nyújtott ajkunk helyett az arcunkon cuppan egy langyos puszi
  • ritkul a kommunikáció, és már csak a legszükségesebbekről esik szó
  • párunk elkezdi kihúzni magát a közös programokból, ám saját baráti társasággal egyre többször megy el otthonról
  • minden különösebb ok nélkül egyre ritkábbak a szexuális együttlétek, s párunk kerüli is azokat az alkalmakat, amikor intim együttlétre lenne mód
  • hirtelen elkezdi zsebben hordani a telefonját, amit korábban bárhol otthagyott
  • bármilyen más távolságtartást, vagy merev visszahúzódást tapasztalunk

Ne halogassunk!

Igazából a fenti tünetek közül 1-2 is elég ahhoz, hogy lépnünk kelljen! Nincs értelme megvárni, hogy teljesen elhidegüljünk egymástól! Ha időben kapjuk el a problémát, talán még tudunk változtatni a rossz tendencián, és megmenthetjük kapcsolatunkat, persze ehhez mindkét fél szükségeltetik. Nagyon fontos, hogy nyíltan, higgadtan tudjunk beszélgetni egymással!

Ha úgy érezzük, hogy minden igyekezetünk ellenére mélyül a szakadék közöttünk, lássuk be, talán mégsem a megfelelő partnerrel hozott össze a sors.

Ne feledjük, hogy minden vég egy új kezdet! Lehet, hogy a sors a mennyei boldogságot csak később tartogatja számunkra!

Köszönjük a megosztást!
Nóri vagyok, imádom a kreatív tevékenységeket és a szabadban töltött időt. Nagyon szeretek új recepteket felfedezni és elkészíteni, majd megosztani a családommal és barátaimmal. Szenvedélyem a fotózás, legyen szó természetről, utazásról, vagy csak a mindennapi élet apró pillanatairól. Mélyen érdekel a pszichológia és rendszeresen szervezek könyvklub találkozókat, ahol érdekes beszélgetésekbe bonyolódunk. Ezenkívül rajongok a filmekért, és gyakran írok róluk kritikákat. Remélem, hogy az írásaim inspirálhatnak másokat is.
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .