A házasság nem csupán érzelmi, hanem gazdasági közösség is két ember között és komoly jogi és vagyoni következményekkel is jár.
A jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, kivéve, amelyeket a jogszabály különvagyonnak minősít (ilyen például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy vagy az örökölt vagyontárgy).
A 2013. évi V. törvény (Ptk.) ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a házastársak, illetve a házasulók ettől a törvényes vagyonjogi rendszertől szerződéssel, az ún. házassági vagyonjogi szerződéssel eltérjenek.
Mi az a házassági vagyonjogi szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződésben tehát a felek eltérhetnek a fentiek szerinti, törvényes vagyonjogi rendszertől. Ennek megfelelően alkalmazhatják a vagyonelkülönítés rendszerét vagy az ún. közszerzeményi rendszert, de dönthetnek úgy is, hogy vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket kötnek ki.
Azt, hogy melyik vagyonjogi rendszer lehet a legmegfelelőbb a felek részére, mindig egyedileg szükséges vizsgálni.
Kik köthetnek házassági vagyonjogi szerződést és melyek a formai követelményei?
Házassági vagyonjogi szerződést házasulók (házasságot kötni szándékozók) és házastársak köthetnek egymással és kizárólag személyesen járhatnak el a szerződés megkötése során.
Fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződés kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A formakényszer éppen azért került jogszabályba, hogy a tartalma vita esetén pontosan megállapítható legyen, továbbá, hogy a házassági vagyonjogi szerződéseket a felek megfelelő jogi tájékoztatás után, jogaik és a jogkövetkezmények ismeretében kössék meg. Ez okból javasolt, hogy az ügyvédi közreműködést a házassági vagyonjogi szerződést kötni szándékozók ne csak a megállapodás írásbafoglalása és ellenjegyzése alkalmával vegyék igénybe, hanem már a házassági vagyonjogi szerződés tartalmának kialakítása során is, a kezdeti lépésektől.
Harmadik személyekkel szemben is hatályos?
Szintén fontos tudnivaló, hogy harmadik személyekkel szemben ezem megállapodás csak akkor hatályos, ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett vagy ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették.
Tekintettel arra, hogy az első esetben a hatályosság bizonyítás kérdése, javasolt a házassági vagyonjogi szerződést minden esetben bevezetni az országos nyilvántartásba. A nyilvántartásba való bevezetés iránt a házastársak bármelyikük lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőnél, közösen tudnak eljárni.
A szerződő felek védelmét szolgálja, hogy harmadik személy a jogi érdeke valószínűsítése mellett is cask ennek meglétéről tud tájékoztatást kapni a nyilvántartásból, a házassági vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamely szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
Mikor ajánlott házassági vagyonjogi szerződést kötni?
Fokozottan ajánlott lehet, ha:
- ha az egyik fél jelentős vagyonnal rendelkezik a házasságkötés előtt,
- ha valamelyik fél vállalkozást működtet,
- ha a felek gyermekeket hoznak a kapcsolatba előző kapcsolatból,
- ha mindkét fél saját egzisztenciát kíván fenntartani a házasság ideje alatt is,
- ha a felek külföldi vagyonnal rendelkeznek (nemzetközi elemek),
- vagy ha már korábban problémát jelentett az anyagi kérdések rendezetlensége.
A házassági vagyonjogi szerződés nem a házasság végét vetíti előre, hanem egy tudatos, felelős döntés a közös jövő biztonsága érdekében.
A megfelelő jogi szabályozáshoz és biztonsághoz pedig nélkülözhetetlen a megbízható jogi képviselet, ehhez keresse szakértő ügyvédi iroda segítségét.
